Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
geztek folklore gyűjtést. 5 Az utóbbi három évtizedben, UJ SZÁSZ Y Kálmán irányítása alatt 1931-ben létrejött Faluszeminárium jórészt teológus diákjai gyűjtöttek össze igen terjedelmes és értékes néprajzi anyagot. 6 Sajnálatos azonban, hogy kb. 22 000 oldalas gyűjtésük java nem került a nyilvánosság elé. A hitelesség kedvéért azonban meg kell említenem, hogy e gyűjtések és munkák jó része nem a hegység falvaiból való, hanem a Hegyköz, Hegyalja és a Bodrogköz jobbára református falvaiból. A budapesti Néprajzi Múzeum néhány munkatársából verbuválódott munkaközösség 1938-ban Pusztafalu község népi kultúrájának néhány lényeges problémáját mérte és dolgozta fel. A község gazdálkodásáról TAGÁN Galimdsán 7 , az építkezésről, kendermunkáról és a viseletről GÖNYEY Sándor, 8 a ha gyományos népszokásokról pedig SZENDREY Ákos írt tanulmányt. A Népművelési Intézet munkatársai dolgoztak még szervezetten vidékünkön, s a Pusztafalutól Karcsáig c. munkában publikálták a Hegyköz és Bodrogköz egy részének hagyományos táncéletét, s a hozzá kapcsolódó viseletet és szokásokat. 10 A felszabadulás után fellendülő múzeumszervezés tette lehetővé - 1950-ben - a sárospataki Rákóczi Múzeum megszervezését, amelynek vezetői, BAKÓ Ferenc, DANKÓ Imre, BALASSA Iván és FILEP Antal nemcsak a múzeumot és gyűjteményét teremtették meg, hanem jelentős kutatómunkát is végeztek Abaúj és Zemplén megye területén," a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei címmel igen értékes kiadványsorozatot szerkesztettek és adtak ki. Mielőtt a Zempléni-hegyvidékről eddig megjelent publikációkat áttekintenénk, előre kell bocsátanom, hogy nem törekedtem a teljességre, csak a leglényegesebb munkákra hívom fel a figyelmet és csak a hegység szorosan vett területéről megjelent irodalomra utalok, a Hegyaljára, Hegyközre és a Bodrogközre vonatkozókat figyelmen kívül hagyom. A leglényegesebb irodalomra való hivatkozást nemcsak a beszámoló terjedelmének korlátozott volta kívánja, hanem az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi és kultúrtörténeti irodalmáról igen részletes bibliográfiák készültek. A Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz néprajzi irodalmáról, valamint a hegyaljai borászatról BAKOS József, 12 az egész megye néprajzi irodaimáról BODGÁL Ferenc állított össze bibliográfiát. 13 Abaúj és Zemplén megye népének élete, története tekintetében már igen korán megindult az érdeklődés. Gazdasági, honismertető munkák már a 18. század végétől jelennek meg. FUKER F. J. 1790-ben 14 és FICHTET J. E. 1791-ben 15 Bécsben megjelent s GULYÁS J,-KÁNTOR M., Sárospatak és vidéke. Bp., 1933.; Munkáik jó része a Néprajzi Múzeum Adattárában, a sárospataki Tudományos Gyűjtemény könyvtárában találhatók. L. idevonatkozóan részletesen BAKOS J., Bodrogköz-, Hegyalja- és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. Sárospatak, 1947.; BODGÁL F., Borsod megye néprajzi irodalma. Bp., 1958. 6 UJSZÁSZY K., A faluszeminárium. A sárospataki Református Főiskola faluszemináriumának füzetei. Sárospatak, 1934. 7 TAGÁN G, Pusztafalu gazdálkodása. Népr. Ért., XXXI. 1939. 142-156. 8 GÖNYEY S., Az Abaúj megyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. Népr. Ért., XXXI. 1939. 1 19-141. 9 SZENDREY Á., Pusztafalusi néphagyományok. Népr. Ért., XXXI. 1939. 156-170. 10 SZENTPÁL M. (szerk.), Pusztafalutól Karcsáig. Abaúj megyei táncok és dalok. Bp. 1953. " BAKÓ F., Adatok a szocializmus faluépítésének történetéhez. A Györgytarló tanyaközpont kialakulása. Ethn.. 1953. 24-86.; BALASSA I, Földosztó mozgalom a Bodrogközben 1898-ban. Sárospatak, 1956.; DANKÓ 1., A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek. Sárospatak, 1955.; DANKÓ 1., A sárospataki piac. Népr. Közi., II. 1957. 255-263.; A többi munkára a továbbiakban hivatkozom. 12 BAKOS J., i. m. ; BAKOS J., Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi, hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. Sárospatak, 1795. 13 BODGÁL F., i. m. 14 FUKER F, J., Versuch einer Beschreibung des Tokayer Gebirges. Wien, 1790.
