Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

be egymás mellé kiemelhető keretek vannak berakva. A méhek mézes lépeiket ebbe építik bele. A keretek kiemelésével bármikor betekinthetnek. Figyelemmel kísérhető a méhcsalád élete, beavatkozhatnak betegség esetén, a méhektől elvehető a felesleges mézmennyiség a méhcsalád elpusztítása, megnyomorítása, sőt szinte háborítása nélkül. Megelőzhető a rajzás. A kaptárban a kirepülni készülő méhcsalád különhúzódik. Ezeket könnyedén át tudják helyezni egy üres kaptárba, ahol kialakíthatják saját, önálló családjukat. A kaptáros méhészkedéssel együtt jár a méhészkönyvek forgatása, szakfolyóiratok járatása, a méhészegyesületekbe való belépés és a fejlettebb eszközök beszerzése. A kiemelhető keretekkel ellátott kaptárak kialakulásához hosszú út vezetett. Próbálkoztak kettős kasokkal, próbálván elválasztani a mézgyűjtő és a fiasító teret. Keretes méhházakkal már a XVIII. században is kísérleteztek. A modern kaptárok „feltalálása" a XIX. század első felében J. DZIERZON nevéhez kapcsolódik. Az első magyar kaptárt KÖVES-DI SZARKA Sándor készítette 1842-ben. A fejlett méhházak uradalmi és tanméhesekbe a XIX. század közepén, második felében is eljutottak, falusi népünk körébe csak a századvéggel jutott el, igazi meghonosodása tulajdonképpen e század közepére tehető. Hadd említsem meg, hogy az 1950-es években Szatmár és Zemplén megyében uralkodóan csak köpűs és kasos méheseket találtam, kaptárok akkor még csak barkácsoló-mesterkedő méhészek kezén voltak. A szakszerű méhészkedés paraszti népünknél csak a XX. század második felében vált uralkodóvá. (A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Halász Péter (szerk.) Budapest, 1991.) IRODALOM BALASSA I., 1946 Adatok a régi erdélyi méhészethez. Erdélyi Múzeum, LI. 127-129. Kolozsvár BALASSA M. I., 1970 Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn., LXXXI. 531-544. Bp. 1970 Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a Nagyváradi méhészkönyv. Agrártörténeti Szemle, XII. 394-409. Bp. BOROSS M., 1963 Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Értesítő, XLV. 35-80. GEDDE J., 1759 Angliai méhes kert. Eger