Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

a méhes körül leginkább csak alacsony fákat tür meg a méhész. A magas fa ágára szállt méheket sokkal nehezebb befogni. A rajzó méhek elrepülését eléjük hintett vízzel és porral igyekeznek megakadályozni. Panyolán leginkább a kalapjukat szokták a méhek közé dobni. Sok esetben azonban babonás eljárásokhoz folyamodnak. A legáltalánosabb szokás szerint az asszonyoknak meztelen üleppel kell a földre leülni, s akkor nem megy el a méh. Emellett a rajok visszafordításának több módja ismeretes. Garbolcon kifordított inget, Botpaládon kifordított gatyát és keszkenőt szoktak feldobni a repülő méhraj elé. Kishódoson azt tartják, hogy csengetni, kaszát, kapát kell ütögetni, hogy a méhek el ne szabaduljanak. Nagyhódoson kést szúrnak a földbe s azzal kötik meg, tartják vissza a rajt. 16. kép. Az etetés és rajfogás eszközei. 1-2. Etetővályú. 3. A kas felerősítése a méhfogórúdra. 4. Méhfogórúd. 5-6. Horgasok A méhek rajzásával kapcsolatos babonás eljárásokra már HORHI Miklós kéziratban fennmaradt méhészkönyve is utal a XVII. sz. közepén. A következő eljárást javasolja: A kasok röplyukának téli elzárásához dugót nyárra a kas alá kell tenni, vagy annak a tetejére kell erősíteni „és ha el találnának menni ... ted le annak a kasnak a Dugóját a tetejéből és Czövekkel szegezd le a földbe, s helyre vissza jön."

67 PÁLFI Lőrinc 1762-ből származó méhészkönyve a szatmári adatokra emlékeztető eljárásokat javasol: „Ha meg nem akar szállani a' raj, avagy éppen el kezd menni a' merre indul, fuss arra hamarsággal vedd eleit, puskával lövöldözz, vagy kenderből font ostorral csattogtass, avagy hány vizet eleibe, meg-ijed, vissza fordul, és megszáll. Erre szolgál ha dobot versz, csengetsz, 67 PACZEK B, Méhészeti különlegességek. Magyar méhészek zsebnaptára az 1902. évre (szerk. PACZEK B.) Nagybánya, 1901. 94.; vö. még HORHI M. méhészkönyvének egy XIX. sz. végén még közkézen forgó másolatával. KOVÁCS J, A méhekrűl való hasznos beszéd. Ethn. II. 1891. 20.; BALASSA I, Adatok a régi erdélyi méhészethez. Erd. Múz, LI. 1945. 128.