Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

A padokon állnak a gyékény, illetve vessző kasok. Némely esetben a kelence egyik oldalára nem építenek méhtartó állásokat. A négy falon a köpűket és kasokat tartó állvány felett kb. egy méter széles ereszszerű tető húzódik körbe. A kelencéknek két-három méteres négyszög alakú udvara van (3. kép). Ezen át szállnak ki és be a méhek. Siket Sándor panyolai méhész szerint a tolvajok ellen használják a négyszögletes zárt méhest. A kelence ajtaja csavarmenetes zárral van becsukva. 4. kép. Deszkafalú kelenceíípusú méhes. Botpalád. Szabadfalvi J. felv. A napjainkban leginkább négyzet alaprajzú kelencék a korábbi századokban nem lehettek általánosak. Egy XVII. századi levéltári adat szerint Huszton kerek alaprajzú, sövényből font, széles lészájú kelence állt. Fenyőfa ajtaja srófos lakattal volt zárható.

29 Ugyancsak kör alaprajzú kelencéről tudósít PALFI Lőrinc XVIII. századi méhészkönyve is. PALFI a kör alaprajzú méhest nem tartja célszerűnek, szerinte a négyszögletes jobban megfelel a célnak.

30 A múlt évszázad második felében a mezőségi Györgyfalván még álltak kerek alaprajzú, teljesen zárt, kelencetípusú méheskertek?

1 Kishódoson a kelencét ma is körméhesnek mondják. Szatmár megye területén, az építőanyagot tekintve, kétféle kelence található. A szamosháti Panyolán a sövényből font, belülről betapasztott falú, szalmával fedett méhesek vannak (2-3. kép). A Magyarság Néprajzában GYÖRFFY István is megemlíti a sövényből font panyolai kelencét?

2 A kelence betapasztott sövényfalát rekeszfalnak neve29 TAKÁTS S., i. m. III. 416. 3(1 PÁLFI L., Erdélyi méhecske ... Kolozsvár, 1762. 21. 31 IFJ. KÓS K., Méhészkedés a Mezőségen. Ethn. LX. 1949. 161-162. 32 GYÖFFY I., A Magyarság Néprajza. II. 11.