Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

/. kép. Bodor Gusztáv Tisza-parti méhésztelepének alaprajza. Panyola A kelencéről első adatunk 1524-ből származik. Drágffy János Munkácson kelt végrendeletében a következőket olvashatjuk: „Az erdewdy zentegyhaznak kápolnának hagyok keth kelencze mehet keth eke Barmot."

22 A XVI. század első feléből származó Gyöngyösi szótártöredékben is előfordul három helyen a kelence szó: „Aulearium: locus apum meh kelenche; Apiarium: locus vbi apes consideant: Meh kelenche; Begargus: ma'h kelenche."

1

^ Az idézett szótártöredék arra utal, hogy a kelence szónak a XVI. század elején is méhes jelentése volt. A XVII. századtól már bőségesen állnak adatok a rendelkezésünkre. A század közepén I. Rákóczi György birtokainak összeírásakor több helyen feljegyzik a kelencéX

14 BARÓTI SZABÓ Dávid szótára is számon tartja a kelemét.

25 A régi XVIII. századi méhészirodalmunk is foglalkozik a kelencés méhészettel.

26 Gazdasági íróink a XVIII. század végén és a XIX. század elején is foglalkoznak a méhészettel, a méhlakások és kelencék problémájával.

27 Újabb méhészeti irodalmunk is megemlíti a kelencét.

28 A mai Szatmár megyei kelence négyzet alaprajzú, boronafalakból, sövényfonadékból vagy deszkából épített két, két és fél méter magas, teljesen zárt méhes. Egy-egy oldalának hossza négy-hat méter. Az építménybe ajtón át lehet bejutni (2. kép). Belül a falak mentén általában két sorjában padok futnak körbe. 23 MÉSZÖLY G., Drágffy János 1524-iki végrendelete. Magyar Nyelv XIII. 1917. 123. 23 MELICH J., A gyöngyösi latin-magyar szótártöredék. Bp., 1898. 4L, 67., 123. 24 MAKKAI L., I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1631-1648. Bp., 1954. 93., 112., 245., 326., 389. 25 BARÓTI SZABÓ D., Kisded szó-tár. Kassa, 1792. 108. 26 VOJTICZKY E., Ravaszdi András Méh Tolmátsa. Magyar Nyelvőr XLII. 1913. 355. 27 PETHE F., Pallérozott mezei gazdaság. Pozsony, 1808-13. 42. 28 SŐTÉR K.,i. m. 519.