Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

tök napi vasáron Dunatol hozott halat, vasat, mesert arultanak volna az sokadalmakon kívül."

95 Az előbbiekből is láthatjuk, hogy a XVI-XVIII. század folyamán jobbára a német lakta városokban foglalkoztak mézsörkészítéssel. Egyes adatok viszont arra utalnak, hogy a XVI-XVIII. század folyamán több helyen is hosszasan hadakoztak a szélesebb néprétegek méhsörfőzése ellen. Ez arra utal, hogy nemcsak a városokban, hanem szélesebb körben is űzték az ipart. BEVILAQUA BORSODY B. is azt hangsúlyozza, hogy a méhser és a márcos nemcsak a polgári, hanem a falusi háztartások háziipara is volt.

96 A jobbágyok a Rákóczi-birtokokon is több helyen szabadon készíthettek sört.

97 TAKÁTS S. is azt hangoztatja, hogy a XVI. századtól majd minden udvarház inventáriumában megtalálhatjuk a serfőzőházakat, s a parasztság körében is meghonosodott.

98 Megállapítható még az is, hogy egyes, nem német kultúrájú városokban ismeretes volt a méhser előállítása. A mézsör eredetének kutatásakor azonban érdemes megvizsgálni a korábbi századokra vonatkozó adatokat is, mivel ezek igen hasznos útbaigazításokkal szolgálnak, s igazolják, hogy a méhser nem a XV. századtól honosodott meg hazánkban. Ha gyérebben is, de vannak adataink a korábbi századokból is. A magyarság már az Árpád-házi királyok uralkodásának idejében is foglalkozott mézsör erjesztésével, s azzal földesuraiknak adóztak is. A XIX. század közepének kitűnő történetírója, HORVÁTH M. szerint, a méhtenyésztés már az Árpádok alatt a legjövedelmezőbb foglalkozás volt, s alapanyagát szolgáltatta a mézes italok készítésének. A mézsernek az a hatalmas mennyisége, amellyel a jobbágyok a monostoroknak évenként adózni tartoztak, kétségtelenné teszi, hogy az igen kedvelt ital volt a legszélesebb társadalmi rétegek körében is.

99 A méhsörfőzésre a legkorábbi adataink egészen I. István uralkodásának idejéből származnak. A dömsödi jobbágyok minden termékük tizedén felül évenként 175 cseber mézsörrel (mulsum seu marcium) és 1522 cseber sörrel adóztak prépostjuknak.

100 A pannonhalmi apátság alapítólevelében olvashatjuk, hogy a király két sörfőzőt (Orod és Chod) is rendelt az apátság szolgái közé.

1 1 IV. Béla 1240 körül összeíratta a pannonhalmi apátság birtokait. Ebben olvashatjuk, hogy a Zeles erdőben a kondásoknak 10 falujuk van, s ezek közül az egyik Márcadó.™

2 Salamon 1067-ben a százdi apátság részére kiadott adománylevelében elrendeli, hogy a söröki udvarnok-zsellérek házanként egy vödör mézet, a dusnokiak három köböl méhsert (medonem) tartoznak adóként beszolgáltatni.

103 II. Béla rendelete értelmében 1138-ban 59 környező község - egyéb beszolgáltatásain felül - évenként és egyenként 175 akó méhsört tartozik az apátságnak szolgáltatni.

104 1231-ben Gug comes egy általa Dym-ben alapított Szent Miklós-kápolna javadalmazására többek között elrendelte, hogy a szolgák mézes italt (medonem) is készítsenek, amelyet a kápolna ünnepein a szegények között kell kiosztani.

105 1235-ben a Tolna me'' Cs. BOGÁTS D., 1943.99. ' BEVILAQUA BORSODY B., 1931. 117. ' MARKAI L., 1954. 100. 1 TAKÁTS S., 1917. III. 48. I HORVÁTH M„ 1842. 208. 10 MÁRKI S., 1914. 201.; MAGYARY-KOSSA Gy., 1929. I. 186; HORVÁTH M., 1842. 194. II WENZEL G, 1860-1874. II. 4.; HORVÁTI I M., 1842. 186. 12 TAGÁNYI K., 1896. I. 7. 13 WENZEL G, 1860-1874. 1.24-27. 14 FEJÉR G, 1829-1838. II. 96-109.; Vö. még SAÁROSSY-KAPELLER F., 1902. 29. 15 FEJÉIIG, 1829-1838. VII. I. 226-228.