Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
HERMAN OTTÓ
szavazni." Néhány évvel később, a budapesti parkok védelme és gyarapítása kapcsán, szóvá tette a Ludovica Akadémia parkjának megőrzését, amelynek egy részét a növendékeknek kell elkülöníteni, a többi pedig szolgáljon a pesti polgárok pihenőjéül. 16 Az alsó fokú oktatással külön beszédben viszonylag kevesebbet foglalkozott, az oktatás általánosabb kérdései kapcsán azonban többször is szólt róla. 1884 januárjában drámai képet festett az alföldi írástudatlanságról: „A dolog az, hogy a mint én tapasztalatból tudom, az írni és olvasni nem tudók nagy száma, jelesen a magyar Alföldön, leginkább abból a körülményből vezethető le, hogy az alföldi úgynevezett tanyák világában valósággal olyan complexusok léteznek, a melyek egy iskola-kerülethez sem tartoznak. Ezen complexusokon gyakran 30—40 iskolaköteles gyermek van minden vezetés nélkül." A nagy uradalmakban ugyancsak sok iskolaköteles gyermek él, s itt ugyancsak nincsenek iskolák. 17 Az 1882. évi oktatási és kulturális költségvetés tárgyalásánál általánosságban foglalkozott a magyar közoktatás gondjaival. Az ország felemelkedését a függetlenségben, az átgondolt közgazdasági politikában, illetőleg „Egy egészséges alapokra fektetett népnevelés, közművelődés"-ben látta. Beszédében az időszak iskolázatlanságára a miniszter előterjesztéséből hivatkozott adatokat: „A közoktatás állapotára vonatkozólag, t. ház, látjuk azt, hogy Magyarországban 477,798 gyermek még ma sem részesül oktatásban." Zala megyében 271, Vas megyében 240, Trencsénben 133, Sárosban 141, Nyitrában 154, „Biharban, a mely a ministerelnök ur fészke 113 helységben nincs iskola." 18 1883 márciusában több beszédben foglalkozott a középiskolák reformjával. 1887ben a polgári iskolai tanárok jogállását tette szóvá. 1885-ben pedig beszédet mondott és interpellációt nyújtott be egy, a korra igen jellemző ügyben: „Szeged város iskolaszéke a maga hatáskörében önkormányzati úton nyilvános gyűlésen, tanácskozás útján egy határozatot hozott, mely szerint szükségesnek látja, hogy Szeged szabad királyi város népiskoláiban márczius 15-ike és október 6-ika, mint a magyar történelemnek minden esetre két igen nevezetes és fontos napja megünnepeltessék... Az illető iskolaszék a tanfelügyelő elé terjesztette jegyzőkönyvét és az a 185-ik határozat, mely ama két nap nemzeti ünneppé tételéről szól, a t. tanfelügyelő ur kedvének nem felelt meg s ő ezen határozat végrehajtását kifogásolta és megakasztotta." A tanfelügyelő az 1876. évi XXVIII. törvénycikkre hivatkozott, mely szerint nevelési szempontból „nem helyeselhető a növendékeket politikai dolgok részesévé tenni". HERMÁN Ottó azzal érvelt, hogy nincs a világon nemzeti ünnep, amelynek ne lenne politikai vonatkozása. Beszéde végén interpellációt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azt kérdezvén, hogy van-e tudomása az esetről és helyesli-e a letiltást? 19 A tudományos intézményekért Az 1860-as évek közepén a kolozsvári múzeumban már a tudományos gyűjtés, feldolgozás és publikálás elsajátítása kapcsán is eljutott az általánosabb összefüggések felismeréséhez; s ha már felismert valamit, szerette azt hamar közreadni. A kolozsvári Magyar Polgárban jelentek meg első újságcikkei között a Városi múzeumról, illetőleg Az 16 1885. május 6. KN. 1884-1887. VI. 198. 17 1884. január 24. KN. 1881-1884. 18 1882. február 11. KN. 1881-1884. II. 187. 19 1885. december 16. KN. 1884-1887. VII. 282-284.
