Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

HERMAN OTTÓ

HERMAN OTTÓ A TISZA SZABÁLYOZÁSÁÉRT ÉS A HIDROGRÁFIAI INTÉZET LÉTESÍTÉSÉÉRT HERMAN Ottót sokan úgy tartják számon mint polihisztort, sokat tudót, több tudomány művelőjét, de jóval kevesebbet tudnak sokirányú közéleti és politikai tevékenységéről.

1 1994-ben és 1995-ben tanulmányoztam HERMAN Ottó országgyűlési képviselői tevékenységét, s egy könyvben feldolgoztam 1879-1897 között elhangzott beszédeit. E munka kapcsán leltem rá a Tisza árvízvédelmével és a vizek helyzetét regisztráló intézettel foglalkozó beszédeire. Kimondottan e témának a következő öt beszédet szentelte: A Tisza szabályozásáról. 1881. május 27. A folyók szabályozásáról. 1882. december 7. A Tisza hajózhatóságáról és a folyók rendezéséről. 1884. január 18. A Tisza szabályozásáról és a társulati szervezésről. 1884. március 14. A hidrográfiai intézet felállításáról. 1884. december 17. 1878 nyarán Szarvason még sikertelenül jelöltette magát a képviselőválasztáson. Egy év múlva elfogadta Szeged város második választókerületének (Alsóváros) jelölését, és 1879. október 27-én választották meg az időközben megürült helyre. HERMAN Ottó és Szeged kapcsolata egy szűk évtizedig tartott, hiszen 1881-ben és 1884-ben is megválasztották képviselőjüknek. Az 1887-es választáson azonban alul maradt Ivankovics János helyi plébánossal szemben. A tulajdonképpeni három parlamenti ülésszak meghatározó lett HERMAN Ottó politikai-közéleti pályafutásában. Ezt az is igazolja, hogy más városok képviselőjeként is szívesen szólt Szeged érdekében. Képviselőségének elején, 1880 áprilisában tárgyalta a Képviselőház Szeged város árvíz elleni biztosításával foglalkozó törvényjavaslatot. Tudósunk 15-én mondta el beszédét,

2 ebből tudjuk, hogy mennyire tájékozott volt az árvíz lefolyásával és hatásaival kapcsolatban. Innen kezdődhetett az a belső indíttatás, amely miatt még éveken át figyelemmel kísérte a város újjáépítését, illetőleg több önálló beszéddel és megszámolhatatlan utalással foglalkozzék a Tisza és részben más folyók szabályozásának, illetőleg az idevonatkozó intézmény kialakításának gondjaival. A folyók és a tavak élővilágát tudományos érdeklődése okán is jól ismerte. Több tanulmányt szentelt a témának, s 1897-ben adta közre kétkötetes nagy monográfiáját A magyar halászat könyve

3 címmel. S ő rendezte az 1896 évi millenniumi kiállítás halászattal foglalkozó monumentális egységét a Vajdahunyad vára mellett, a tavon. 1 HERMAN Ottó megismeréséhez az alábbi irodalmat ajánlhatom: LAMBRECHT K., Herman Ottó, az utolsó polihisztor élete és kora. Bp., 1920.; ERDŐDY G., Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Bp., 1984.; SZABADFALVI J., írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Miskolc, 1987. Borsodi Kismonográfiák, 25.; SZABADFALVI J., Herman Ottó, a parlamenti képviselő. Miskolc, 1996. 2 Képviselőházi Napló, a továbbiakban KN. 1878-1881. ülésszak, XI. kötet 66-68. 3

1—II. Budapest, 1887.