Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
HERMAN OTTÓ
mint a művelődés haladott, inkább eszközeivé váltak a közművelődés előmozdításának. ... másik sora ezen intézeteknek keletkezik úgy, azon szellemből, a művelődési ösztönből, mely a haladó nemzetek tulajdonsága. Ezek sorába tartozik a magyar nemzeti múzeum is, melyet éppen az a szellem alapított meg, a mely megalapította a magyar nemzeti irodalmat, a mely a haladásban azt a mai napig vezette is." Hátrább a konkrét múzeumalapítást is ismertette: „A magyar nemzeti múzeum, a mint az általánosan ismeretes, keletkezett 1802-ben a gróf Széchenyi Ferencz által tett alapítványból és pedig a tisztán ezen czélra szánt alapból. Az alapító okmány meghatározza az intézetnek berendezését, a hivatalnokok statusát, ezek számát és megteszi mindazt, a mit az alapító okmány értelmében az intézet szükséglete akkoriban meg is kívánt. Az akkori hivatalnokok statusa állott, egy könyvtárnokból, egy skriptorból, egy szolgából és egy fűtőből. 1880-ban a magyar nemzeti múzeum hivatalnokainak statusa 36 ember." Az 1880-ban elmondott képviselőházi beszéd oly fontos információkat tartalmaz, hogy annak szükséges egy nagyobb részletét itt idéznem: „A fejlődés a következő menetet tünteti elő. Az eredetileg gróf Széchenyi Ferenc által alapított könyvtárhoz egyszersmind régiségek is jutottak. Ezekből a régiségekből képződött a magyar régiség- és éremtár, mely ma már körülbelől 1.500,000 frtnyi értéket foglal magában. A régiségekhezjött azután sok ásvány is. Ezekből keletkezett a mostani ásványtani osztály. Történt azután, hogy a hivatalba jutott őrök hajlamot mutattak a természet más ágai iránt is. Ily módon keletkezett a füvészeti, és zoológiai és a földtani osztály.... Mindezek, t. ház, nagy küzdelembe, hosszas munkába kerültek, nagy munkába azért, mert nagyobbszerű áldozatok hozatalára a nemzet egyáltalában nem volt képes: nagy küzdelembe azért, mert ezen intézet történetéből 12 év teljesen meddő, a midőn t. i. a szabadságharcz leveretése után a hatalom részéről nem részesült istápolásban, hanem csakis az elnyomatásnak mindenféle kísérletében. A jelenlegi állapot, tisztelt ház, a következő osztályokat tünteti elő. Rendkívül gazdag könyvtár, régiség- és éremtár, az állattani osztály, a földtani osztály, a füvészeti osztály, a néprajzi osztály és azonkívül egy, a hazai művészeti termékek befogadására szánt képtár, mely egyszersmind szobrászati osztály is. Mindezek az osztályok az utolsó 10 év alatt nyerték meg az utolsó kiképzést, kivált Pulszky Ferenc buzgó hozzáértő vezetése alatt, hogy mint osztályok valóban kezdtek működni és pedig úgy befelé, mint egyszersmind kifelé is. A mi a nemzeti irányban való működést illeti, t. ház, ennek talán legjobb bizonyítéka az, hogy a magyar nemzeti múzeum az országnak egyik legnépszerűbb intézete, tanúsítja ezt azon körülmény, hogy évenkint átlag véve 200,000 ember látogatja. De ez még nem elég, mert még az is kimutatható, vagy a vidéken keletkező múzeumok az első impulsust, a berendezésre vonatkozó tanácsokat, majdnem kizárólag a magyar nemzeti múzeumtól veszik. A magyar nemzeti múzeum foglalkoztat önkényteseket, kik az egyes osztályokban tanulmányaikat folytatják, kik azon ismeretkörökben a melyeket azon osztályok repracsentálnak, haladhatnak, mert azok minden hazai és külföldi tudósnak folytonosan anyagot szolgáltatnak tanulmányaik folytatására." Megemlítette a múzeum szakembereinek külföldi kapcsolatait, a sikeres nemzetközi archeológiai kongresszust, az intézmény két önálló folyóiratát, s hangoztatta a rendszeres tudományos munkálkodás fontosságát az intézmény életében. Mindezek után rámutatott az intézmény legfőbb hiányosságára, mely szerint az intézmény fejlődésével nem tartott lépést a szervezeti rendszer: „Az intézetnek egyetlen egy hibája van, az, hogy t. i. nincsen véglegesen megszervezve. A szervezetlenség egyik eclatans példája az, hogy az igazgató, tehát az intézmény vezetője kap 2100 frtot, az aligazgató pedig, tehát az igazgatónak alárendeltje 2500 frtot, tehát 400 írttal többet. Ez úgytörtént, hogy az igazga-