Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

HUTTERER Miklós (Claus Jürgen) írt tanulmányt a magyarországi németségről, a többi szerző hazánk más tájain élő német telepes falvakról értekezett. A középkori francia (vallon) hospesek emlékét a Tokaj-Hegyalján már csak a helynevek (Bodrogolaszi, Olaszliszka), s valószínűleg az egri és a hegyaljai borkultúra néhány eleme őrzi. A jóval később, a török korban bevándorolt balkáni kereskedők, az ún. görögök tokaji, majd miskolci tevékenységével korábban TAKÁTS Sándor és HODINKA Antal,

61 az utóbbi időszakban pedig MARJALAKI KISS Lajos, SASVÁRI László, DOBROSSY István és HŐGYE István foglalkozott.

62 A miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Osztályának munkatársai a továbbiakban is foglalkoznak a görögség társadalmi és gazdasági szerepével, illetőleg egyházművészeti emlékeikkel. A Magyar Ortodox Egyházi Múzeum - előreláthatólag 1985-ben itt Miskolcon, az egykori görögök parókiájának épületében nyitja meg kapuit. A tematikai kutatás is számos kiemelkedő eredményt produkált: Az etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatáról DOBROSSY István és FÜGEDI Márta közölt tanulmányt.

63 Zemplén szlovák vándoriparosairól PETERCSÁK Tivadar munkáját említhetem.

64 A magyar és a magashegyi pásztorkodás kapcsolatáról PALÁDI-KOVÁCS Attila,

65 egy felvidéki étel, a sztrapacska interetnikus vonatkozásairól BŐDI Erzsébet,

66 az erdei méhészet kárpáti vonatkozásairól BALASSA M. Iván,

67 a sertéspásztorkodás alföldi és hegyvidéki kapcsolatairól SZABADFALVI József 68 értekezett. II. Munkánkat e tanácskozás anyagának közreadásával és a három nap alatti tanácskozással sem végezzük el, azt az elkövetkező években is folyamatosan és következetesen tovább kell folytatnunk a nemzeti határok mindkét oldalán. A fő feladatok mellett lehetne kutatni az amerikás magyarok társadalmi és gazdasági hatását,

69 a csángók 19. század végi Borsod megyei betelepítését,

70 vagy akár a modern turizmus interetnikus kulturális és „gazdasági" hatásait. (Kunt Ernő Szabadfalvi József—Viga Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 5-16. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai, XV). 60 HUTTERER M., 1973.; HUTTERER, C. J. 1975. 61 TAKÁTS S., 1905.; HODINKA A., 1912. 62 MARJALAKI KISS L., I960.; SASVÁRI L., 1961.; SASVÁRI L., 1977.; DOBROSSY I., 1975.; DOBROSSY I., 1976b; DOBROSSY I., 1971.; HŐGYE I., 1977. 63 DOBROSSY I.-FÜGEDI M., 1977. 64 PETERCSÁK T., 1973. 65 PALÁDI-KOVÁCS A., 1983. 66 BŐDI E., 1982. 67 BALASSA M. I., 1975. 68 SZABADFALVI J., 1972. (>1

' Vö. FEJŐS Z., 1980. 10 Vö. A csángó magyarok betelepítése Borsod megyébe. Borsod megyei Lapok, 1883. jan. 20.