Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
szláv népek hatására utal a földbe ásott rúd köré rakott szénaboglya, a sopa. Szláv népektől kölcsönözhették a kétnyelvű ülőt (főleg Háromhután), amely déli irányban haladva eljutott a Taktaközbe is. 66 A magyar fogazott tiló a Bodrogközben még általános, vidékünkön teljesen ismeretlen. A kendermunka és feldolgozás surinka, slikta és branka mesterségszavai ugyancsak a kenderfeldolgozásban is érvényesülő szláv hatásra utalnak. 67 Valószínűleg a betelepülő szlovákok hozták magukkal a következő háromhutai népszokást: A leányok farsangkor szépen felöltözve végiglátogatták a házakat, szappanos vizet és borotvát hoztak magukkal, azzal a céllal, hogy megborotválják a legényeket. Ettől a veszedelemtől a legények csak pénzzel válthatták meg magukat. 6 Egyes dűlőnevek (Papajus, Vadascsina, Ostriverskó) Baskón a ruszinok emlékét hirdetik. 69 Viszont valószínűleg a betelepült német kádármesterek hagyományozták tovább az erdőbényei bodnártáncot, 70 s német munkavezetők és munkások honosították meg az erdei fakitermelés egyik legjellegzetesebb eszközét, a stelbákoi (nyári szánkót). A hegyaljai s így vidékünk szőlőkultúrája pedig olasz és vallon kultúrelemeket is őriz. A Zempléni-hegység népi kultúrájáról készülő monografikus jellegű tanulmánykötetünkben a következő témakörök kidolgozását tűztük célul: 71 gyűjtögetés, vadászat, méhészkedés, erdei életmód, famunka, állattenyésztés, földművelés, szőlészet, táplálkozás, település, építkezés, közlekedés, teherhordás, társadalmi- és munkaszervezet, népszokások, hitvilág, népmese, monda és népi orvosló eljárások. Összefoglaló jellegű fejezetben vizsgáljuk a népi műveltség általános jellemvonásait, a társadalmi és gazdasági tényezőkkel való viszonyát, a nép etnikai tudatának megnyilvánulásait, s a terület kultúrája alakulásának új feltételeit és körülményeit. 72 A kutatás irányítását, a monográfia szerkesztését az intézet dolgozóinak közreműködésével GUNDA Béla egyetemi tanár végzi. Munkánk során a következő elvi szempontok folyamatos érvényesítését tűztük célul: 1. A gazdasági és társadalmi szervezet befolyása a népi műveltségre, s a kettő kapcsolata. 2. A terület etnogeográfiai helyzete és a népi kultúra kapcsolata. 3. A táji adottságok és a népi műveltség. 4. A szocialista átalakulás miképpen befolyásolta a népi kultúra alakulását. Vizsgáljuk a falvak gazdasági és társadalmi rétegeinek, a különböző gazdasági csoportoknak a kultúráját, a kívülről jövő impulzusoknak (kívülről jövő házastárs, munkavállalás távolabbi területen, Amerikába ki- és visszavándoroltak) a közösség életére, a gazdálkodásra gyakorolt hatását. Mit hoznak magukkal, hogy illeszkednek bele közösségükbe és miképpen teremtenek és honosítanak meg újabb eljárásokat és hagyományokat. Vizsgáljuk az egész terület etnikai jellemvonásait, valamint azt, hogy miben látják saját etnikai jegyeiket. Egyik fő célkitűzésünk a belső akkulturációs folyamatok kutatása. A Néprajzi Intézet anyagából eddig igen kevés adat került publikálásra. Ennek legfőbb oka az, hogy önálló kötetben kívánjuk közreadni munkánk eredményeit. Az eddig megjelent publikációk időrendi sorrendben a következők: NAGY Benjámin: Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez. Ethn., LXV. 1954. 142-152. 66 KOVÁCS L., i. m. 1941. 122. 67 FLÓRIÁN M., i. m. Műszótár. 68 BOROVSZKY S. (szerk.), Zemplén vármegye. Bp., é. n. 166-167. 69 IKVAI-IVÁNCSICS N., i. m. 11. 70 GÖNYEI S., i. m. 1934. 74-77.; SEEMAYER V., i. m. 86. 71 A monográfia beosztásában a felosztás hagyományos rendjét megtartottuk. 72 A monográfia feldolgozó munkájában a következők vesznek részt: ifj. Barta János, Béres Csaba, Ferenczi Imre, Flórián Mária, Gunda Béla, Ikvai Nándor, Kovács Attila, Szabadfalvi József, Szabó László, Szilágyi Miklós és Ujváry Zoltán.
