Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

A hegyi falvak még ma is viszonylag zárt közösséget alkotnak. Ez a jelleg itt is a feudalizmusban alakult ki, és az önálló gazdálkodás következménye. A munkában megnyilvánuló közösségi jelleget, az összetartozást és az összefogást a termelőeszközök fejletlen volta kívánta meg. A kapitalista árutermelés hatása nem fejtett ki e területen olyan erős hatást, amely e feudális örökséget és hagyományokat szétzúzhatta volna. Az árucserével jobban foglalkozó Hernád menti falvakban, főleg Fonyban és Korláton a gazdasági egység megszűnt, kifejlődött a társadalmi rétegződés és a bérmunka. A hegyvidéki falvak munkaszervezete lényegében a feudális faluközösség hagyományait őrzi. A társadalmilag leghomogénebb falvakban (Baskó, Háromhuta, Regéc, Mogyoróska) nagy vagyoni különbségek nincsenek s igen intenzív az egyes nagyobb munkák esetében (házépítés, aratás, behordás stb.) az összefogás és egymást segítés. A rokonok, szomszédok, komák együttesen, egymást segítve végzik el a munkát. A segítségadást azonban nem tartják számon, mindenki akkor és úgy viszonozza, amikor tudja. Ugyanakkor a földművelő községekben (Korlát, Hejce, Fony) a bérmunka mellett igénybe vett segítségadás viszonzását szigorúan megszabja a szokásjog, s kínosan számon tartják a viszonzás mértékét és módját. Pl. egynapi igássegítséget két-három napi gyalogsegítséggel kell megszolgálni. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy ahogyan húzódunk a hegység belső része felől a Hernád felé, mindinkább előtérbe lép a számon tartás, majd a szokásjogilag szigorúan megszabott viszontszolgáltatás.

60 Igen érdekes, hogy a társadalmi organizáció és munkaszervezet tekintetében a különböző nemzetiségű falvak esetében nincsenek különbségek. Ez arra utal, hogy a gazdasági helyzet alakította ki a társadalmi és jogi viszonyokat. A népi kultúra egyes jelenségei esetében pontosan kimutatható a hegyvidéki, kárpáti művelődési elemekkel való kapcsolat, illetőleg kölcsönhatás. A Zempléni-hegység a kárpáti és az alföldi terület között átmeneti jellegű, összekötő kapocs a fauna és a flóra tekintetében is.

61 Ez a kultúrjavak esetében is kimutatható. A négy gerendán álló tetős szénatartó (állás, rakodó sopa), a csűrök, a korábbi faeketípus, szénaszárító állványok (osztró), a szórólapátok, a kétágú favillák az Északi- és Keleti-Kárpátok népi kultúrájával mutatnak rokonságot.

62 A kenderáztatás módja is arra utal, hogy területünk az alföld és a hegyvidék határán fekszik. Ismeretes ugyanis az alföldi jellegű kévés áztatás mellett a köteges kenderáztatási mód is.

63 A kerek alaprajzú disznóólak ugyancsak a KeletiKárpátok hucul népcsoportjánál ismeretesek.

64 A Zempléni-hegység igen változatos népi kultúrája rokonságot mutat a keleti-palóc területek felé is; főleg a kicskás tető, a kabolás kemence, a batyuzás különböző formái esetében.

65 A szövés-fonás, de jobbára a hímzés egyes elemei, a gyékényből készült méhkasok a bodrogközi és a taktaközi régi vízi, lápi életformával való kapcsolatra utalnak. A Zempléni-hegység a nemzetiségek tekintetében is színes terület. A magyar falvak közé beékelődött szlovák, ruszin és német falvak lakossága napjainkig megőrizte nyelvét s bizonyos vonatkozásokban a kultúráját is, bár a keveredés, kivéve a német falvakat, különösen az utóbbi század alatt elég nagy volt. A földrajzi környezet, a közös történelmi sors mellett ez is hozzájárul e vidék népi kultúrájának egységesüléséhez. A 60 SZABÓ L., A paraszti munkaszervezet Abaúj-Zemplén megye középső részén a XIX. sz. végén és a XX. században. Szakdolgozat. DENIA: 753. f>l KORPONAY J., i. m. 330.; TAMÁSKÓ Ö., i. m. 15-17. 62 Vö. GUNDA B., Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Népr. Ért., XXIX. 1937. 69-70. 63 FLÓRIÁN M., A kender termesztése és feldolgozása a Zempléni-hegyvidék középső részén. Szakdolgozat. DENIA, 754. 68-69.; KOVÁCS L., Kendermunka és szerszámai a Taktaközben. Népr. Ért., XXXIII. 1941. 122. 64 GUNDA B., i. m. 1937. 46. 65 Vö. GUNDA B., i. m. 1934. 1-16.; GUNDA B., i. m. 1937.45-71.