Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
Időközben igen becses archivális anyag is gyűlt össze különböző tudományos intézetek és múzeumok adattárában. Csupán a budapesti Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában 1958-ig a Zempléni-hegység területéről több mint 20, jórészt nagyon jó adatokat és leírásokat tartalmazó anyag került be főleg helyi gyűjtők munkája kapcsán. 48 A Zempléni-hegység hagyományos népi kultúrájának tanulmányozásával a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete az 1950-es évek közepétől foglalkozik. 1951 szeptemberében, majd 1952 nyarán tanulmányutat szerveztünk Sárospatak, Hegyköz területére, illetőleg Boldogkőváralja, Arka, Mogyoróska, Baskó, Háromhuta és Komlóska falvakat látogattuk meg. Ettől az időtől fokozatosan orientálódott intézetünk érdeklődése a Zempléni-hegység községeinek néprajzi problémái felé. Egyes témakörökben a szórványos gyűjtést már 1953 nyarán megkezdtük. A tervszerű kutatást a Magyar Tudományos Akadémia tudományos és anyagi támogatásával és tervmunkája keretében 1957-ben kezdtük cl. Munkánk céljául tűztük ki egy monografikus jellegű és igényű tanulmánykötet elkészítését s ennek szellemében a népi kultúra minden témakörében hozzákezdtünk az anyaggyűjtő munkához. A terepmunkát tervünknek megfelelően 1962 végén be is fejeztük s munkánk pillanatnyilag a feldolgozás állapotában van. Az említett idő alatt Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről több száz munkanap alatt igen jó és tekintélyes anyagot gyűjtöttünk össze. Intézetünk kéziratos archívumába 1962 decemberig 197 tételszám alatt 10 699 cédulányi, illetőleg oldalnyi anyagot leltároztunk be. A rajzok és fényképek száma - becslésem szerint - meghaladja a 2500 darabot. Ez a gyűjtemény képezi azt a nyersanyagot, amely alapja készülő monográfiánknak. A terepen az anyaggyűjtést a Néprajzi Intézet dolgozói és felsőéves hallgatói végezték, 49 s a feldolgozással ugyancsak az előbbiekből alakult szűkebb munkaközösség foglalkozik. Monografikus kutatásunk színteréül nem választhattuk az egész Zemplénihegységet. Leszűkítettük vizsgálatainkat a vidékre jellemző kisebb területre, a hegység nyugati lejtőjének középső községeire (Korlát, Fony, Hejce, Boldogkőváralja, Arka, Baskó, Mogyoróska, Regéc és Háromhuta). Természetesen nem korlátoztuk minden témakör esetében vizsgálatainkat kizárólag a felsorolt falvakra, hanem több esetben bekapcsoltunk kutatásainkba szomszédos községeket is. A területet úgy választottuk meg, hogy vizsgálhatók legyenek a földművelő és a kishatárú hegyi falvak, valamint a magyar, szlovák és ruszin etnikum egymáshoz való viszonya, kapcsolata és kulturális kölcsönhatása. A Hernád völgye felé eső községek intenzív földműveléssel foglalkozó magyar községek. A 650 lakosú Korlát, a 956 lélekszámot számláló Fony és a 725 lakosú Hejce a földművelő magyar községek, ahol a társadalmi rétegződés igen erős, a községben jelentős számú zsellér is élt. A terület legnagyobb községe, Boldogkőváralja (1177 lakos) ugyancsak nagyhatárú, eredetileg bortermelő község. Lakossága magyar, némi ruszin keveredéssel. A falu határának jelentős része földesúri tulajdonban volt. Egy szűk völgyben 48 Név szerint is meg kívánom említeni az alábbiakat: Aradszki Pál, Balogh Ferenc, Barna János, Böszörményi József, Csemák László, Diczkány Dénes, Farkas Aladár, Gyula Illés, Czizáky László, Krupa György, Lebó István, Mató László, Pataki Sándor, Szádváry József, Szotácsky István, Sztareczky Géza, Tóth Zoltán, Üveges Gyula. 49 A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének dolgozói és hallgatói közül a következők vettek részt az anyaggyűjtő terepmunkában: ifj. Barta János, Bellon Tibor, Békefi Margit, Bencsik János, Benedek László, Béres Csaba, Bodó Sándor, Csató Endre, Farkas József, Ferenczi Imre, Flórián Mária, Gunda Béla, Hoppal Mihály, Ikvai Nándor, Kovács Attila, Kecskés Péter, Jávor Katalin, Máday Gyula, Muraközi Ágota, Nag)' Benjámin, Nagy József, Orosz Hona, Pecséri Ágnes, 1. Sándor Ildikó, Szabadfalvi József, Szabadi Imre, Szabó László, Szalacsi Rácz Mária, Szigeti Jolán, Szilágyi Miklós, Ujváry Zoltán, F. Valádi Erzsébet, Varga Gyula, Visky Teréz és Zupkó Béla.
