Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

kalmas, mert jobban vagy kevésbé megsodorva, illetőleg az öltés irányának megváltozta­tásával egyszínű fonallal is árnyalati különbségeket tudnak elérni. Igen alkalmas ez az eljárás virágok készítéséhez, de pl. az újabb kulacsokon a címer, a békegalamb megfor­málásánál, hímzésénél is. A hímzést is a kulacskészítő mester végzi, a finom selyemfona­lat tűvel varrja. A vastag bőrön minden öltés helyét először árral át kell lyukasztani. A hímzés tehát nagyon hosszas és gondos munka. Egy-egy komplikáltabb díszítmény ki­hímzése sokszor hetekig is eltart. A rózsa díszítésének (általában a kulacs többi részének, pl. a sallagnak) a másik módja a lyuggatás. Ez esetben két vagy három bőrt helyeznek egymásra, mindegyiket különböző alakú vas lyukasztóval, különböző módon áttörik. A felső, pl. fekete bőr alatt látszik egy másként áttört piros bőr, ez alatt pedig egy fehér réteg. A lyukasztásos díszí­tőmóddal az adott számú lyukasztók ellenére is megszámlálhatatlan variáció érhető el, lényegében ebben van a művészmester művészete (5. kép). Szokták variálni a lyuggatott ornamentálást rátétdíszítéssel is. Ebben az esetben valamelyik alátét színének megfelelő színű ékesen megmunkált kis rátéteket applikálnak rá. A kulacs két oldalán levő rózsadíszítéshez legújabban a debreceni hímző­népművésszel, Dankovszky Lórántnéval készíttetnek hímzést. Szűrposztóra, a szűrhím­zésnek megfelelő díszítményű kis kompozíciókat készít Varga Dezső részére. A hímzést cakkozott bőrdíszítménnyel veszik körül, ezzel erősítik fel a kulacs oldalára. A kulacs két nagy kerek oldalán elhelyezett fő díszítményt, a rózsát, hat vagy nyolc keresztszíj]a\ erősítik a keskeny oldalon körbefutó aljszíjhoz. A keresztszíjak vagy egyenesek, szíjszerűek, vagy oválisra szabottak. Díszítményük rátétes, illetőleg selyem­mel vagy bőrrel hímzett. A keresztszíjak ornamentálásában már még inkább fellelhetők a szíjgyártó eljárások. A debreceni csikóbőrös kulacs másik feltűnően díszített része a vállszíjhoz és az aljszíjhoz erősített sallang. A díszesen ékített két bőrdarab a kulacs két oldalán lóg le. A sallang díszítése módjában, rendszerében, színhasználatában megegyezik vagy legalábbis hasonul a rózsa és a keresztszíjak díszítőmódjával. Ha selyemhímzés volt a rózsán, akkor itt is hosszúkás, tulipános virágág jelentkezik, rátétcssel rátétes párosul. Viszont mindkét alapvető díszítőeljárással készítetthez, illetőleg díszítetthez párosul a lószerszámok sal­langjainak megfelelő díszesen bőrrel varrott és font dísz is. Ez ismételten a szíjgyártó­ornamentika erős hatását, illetőleg azt erősíti, hogy a kulacsosság a szíjgyártó és a bőr­díszműves mesterségből, ornamentálásból fejlődött ki. A debreceni csikóbőrös kulacsok a színhasználat, a kompozíció és az ornamentika tekintetében zárt egységet képeznek. Különösen Varga Dezső munkái változatosságuk ellenére is hagyományosak és tartózkodóan hivalkodók. Jellemző rájuk a színbeli egysé­gesség és szolidság. Uralkodó színhasználata a fekete, amelyet pirossal, fehérrel és ki­sebb mértékben zölddel variál. A hímzett ornamentika esetében is jobbára az öltések irá­nyával, a selyemfonál sodrásával érnek el díszítő színhatást, mintsem a színorgiával. A hagyományos népművészeti ágak közül - talán - a debreceni csikóbőrös kulacsosság őrizte meg leghívebben a hagyományos eljárásokat. Nem változtattak a formán, a kula­csok alakján, s a díszítőrendszeren sem. Nem adtak hozzá, vagy nem vettek el belőle szerkezeti elemeket, a díszítés stílusában is a régi hagyományok útját járják. A debreceni csikóbőrös kulacsok szerkezeti és díszítési egysége megőrizte az ősi, az eredeti funkciót, a fa borosedény hűsen tartását (csikóbőrrel való bevonás), a díszes szíjazat pedig a fel­függesztést szolgálta. A funkció és az ornamentika egysége minden művészet alapja, s ezt a debreceni kulacskészítőknek sikerült a legjobban megőrizniük. Készítményeik java belföldön és külföldön hirdeti a magyar, a hajdúsági népművészet hírét. Számtalan kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom