Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

nyek tetejére cserépdarabokat raknak. Ez kissé csökkenti a kemence léghuzatát, s visszatartja a meleget. Az edények berakása után megkezdődik az égetés. Égetni leginkább éjjel vagy késő este szoktak, mert sötétben jobban megfigyelhető az égetés menete, az edények falának izzása, s az, hogy melyik oldalon kell erősebben rakni a tüzet, hogy mindenütt egyenletesen égjenek ki a cserepek. Az égetés előtt bizonyos tűzoltó-felszerelést, vizet, locsolót készítenek a katlan mellé; s odakészítik a tűz rakásához, igazításához szükséges szerszámokat (Nádudvaron: színvonó, kétágú vasvilla) is. Egyes helyeken - pl. Nádudvaron - a tüzelőnyílás előtt néhány méterre álló karókhoz deszkákat vagy gyékényszőnyeget erősítenek, hogy így a széltől óvják a kemencét, s a szél ne fújjon a tüzelőnyíláson át a kemencébe. Miután mindezt előkészítették, megkezdi az égetést. Kezdetben nem raknak nagy tüzet, csak fokozatosan melegítik fel a kemencét és benne az edényeket. Az égetés ideje változó. Nádudvaron kb. négy órán át lassan erősítik a tüzet, majd három órán át fával tüzelnek; ezután ugyancsak három órán át vegyesen fával és szalmával. A nádudvari fazekasok összesen tíz órán át égetik az edényeket. Mohácson is kb. tíz órán át tart az égetés, s amikor a fedőcserepekre korom száll le, befejezik a tüzelést. Ilyenkor a kemence felső nyílásához rakott gyufa a kiáramló hőtől lángra kap.

104 A jugoszláviai vendeknél nyáron négy órán át égetik az edényeket.

105 Az égetés eddigi folyamata egyébként megegyezik a vörös és a mázas edény égetésével. Amikor az edények már kiégtek, kellő hőmérsékletre felhevültek, a tüzelőteret megrakják fával vagy szalmával (Szentesen, Nádudvaron és Mezőtúron régen juhporraî). Ezután fokozatosan kezdik lezárni a tüzelő- és tetőnyílásokat. Az eljárást Nádudvaron és Mezőtúron pernyés sárral, pernyés agyaggal, Mohácson vaslemezekkel, Szentesen pedig előtével és sárral végzik, hogy a keletkező gázok, a tökéletlen égés termékei el ne távozzanak. Az elzárással kevesebb oxigén jut a kemencébe, ami tökéletlen égéshez és füstöléshez vezet. A bennszoruló füst, korom és kátrány átjárja az edények izzó falát és feketére festi. Az edények feketítése a románoknál,

106 a vend vidéken, Nagy- és FehérOroszországban, Ukrajnában

1 7 és a coyotepeci indiánoknál

108 is lefojtás útján történik. A cserepek a lefojtás után különböző ideig maradnak a kemencében. Nádudvaron általában két napig,

109 Szentesen

110 és Mezőtúron"

1 egy napig marad lefojtva a kemence; a vendek kb. 12 órán át hagyják az edényeket a füstben,"

2 a mexikói indián fazekasok egy éjszakán át tartják lezárva a kemencét."

3 Ezután kibontják a katlan berakónyílását s kézzel vagy horoggal kiszedik az edényeket, s ruhával letisztítják a rárakódott kormot. A feketekerámia jellegzetes színét kizárólag a különleges égetési technika biztosítja. Az a folyamat, amely a kemence lefojtása után következik be, és amely a fekete színt eredményezi, kettős: kémiai és fizikai folyamat. BOBU FLORESCU F. szerint a vasoxid redukálása, valamint a titán jelenléte biztosítja a román edények sötétszürke vagy fekete árnyalatát. Az égés eredményeként az edények likacsaiba szén mellett még más anyagok SCHLEICHER L., 1937.23. 1,15 NOVAK V, 1951. 127. m BOBU FLORESCU F., 1954. 42. 107 NOVAK V., 1951. 127-129.; MOSZYNSKI K., 1929. I. 352. 108 SAYLES E. B, 1955. 955. 109 Saját gyűjtésem. 110 FILEP ANTAL szíves közlése. '" KISS ISTVÁN szíves közlése. 112 NOVAK V., 1951. 127. '"SAYLES E. B., 1955.955.