Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség és a középosztály szerepe a matyóságkép alakításában

„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség szerepe a matyóságkép alakításában A „parasztváros"-nak nevezett Mezőkövesd lakossága már a századfordulón is 15 000 fő fölött volt, és az országos átlagnál sokkal gyorsabban szaporodott. Az 1880-tól 1930-ig terjedő fél évszázad alatt a lakosság megkétszereződött: az 1880-as 10 606 főről 1930-ra 20 806 főre nőtt. 1 A népesség több mint 80%-a földművesekből állt, akiknek döntő része törpebirtokos, illetve nincstelen volt. Az ipari foglalkozásúak aránya ekkor csupán 8%, a tisztviselő és értelmiségi réteg mindössze 6-7%. 2 A mező­kövesdi intelligencia közéleti szerepe azonban számaránya ellenére sokkal jelentősebb. A közélet, a művelődési és szórakozási lehetőségek gazdagságát érzékelteti a tele­pülés intézményeinek, különböző társadalmi és egyházi szervezeteinek sokfélesége is. Mezőkövesdnek már 1897-től volt helyi újságja, a Mezőkövesd és Vidéke, melynek szerkesztésében a helyi értelmiség képviselői is részt vettek, és gyakran publikáltak. Az újságnak az átlagosnál sokkal nagyobb szerepe volt a helyi közvélemény formálásában, a matyóság szociális, gazdasági problémáinak exponálásában, de a matyó népművészet és a lokális öntudat formálásában is. Balázs Ferenc mezőkövesdi nyomdája az újság előállításán túl is jelentős tényezője volt a település kultúrájának, hiszen a könyvkiadás­ban, matyó képeslapok és propaganda kiadványok készítésében is részt vett. Mezőkö­vesden 1890-ben Népkönyvtár létesült, 1904-ben a Gazdakör otthonában már aktívan működött az Olvasó Egylet. A Polgári Olvasókör még nagyobb múltra tekinthet vissza, 1899-ben már saját háza volt. Szintén a múlt század végétől működött a Mezőkövesdi Kaszinó. A Katolikus Nőszövetség 1908-ban, az Izraelita Nőegylet pedig 1909-ben ala­kult meg. Mellettük számos más, felekezeti alapon szerveződött egyesület is működött. Nagy hagyományai voltak a műkedvelő színjátszásnak, és nem hagyható figyelmen kí­vül a nagyhírű Matyó Dalárda sem. A város gazdasági életét jelentősen alakító tényezők voltak az 1899-ben alapított Hangyaszövetkezet, az 1890-től működő Mezőkövesdi Ta­karékpénztár Rt. és a Mezőkövesdi Népbank Rt., jelentős tisztviselő rétegével. A helyi értelmiség sajátos szerepet játszott a „matyó mítosz" alakulásában, a nép­művészet értékeinek propagálásában és megőrzésében. Jószándéka, szociális érzéke, lo­kális öntudata és értelmiségi felelősségérzete számos esetben alakította és befolyásolta a matyóságról alkotott képet. A mezőkövesdi társadalom vezető rétege a matyó népművé­szet értékeinek feltárását, megismertetését és hasznosítását már a századfordulótól er­kölcsi kötelességének tartotta. Szabó Zoltán indulatos szociográfiájában a matyóságról alkotott lesújtó kép ellenére is elismeri a mezőkövesdi értelmiség példamutató szerepét: „ha a nép vigasztalan képet mutat Mezőkövesden, az értelmiségiek magasan a magyar városok középosztályának szintje fölött állnak" - írja. 3 1 Vö. Dala J.-Erdélyi T., é. n. (1941) 140. 2 Kápolnai I., 1976. 414. 3 Szabó Z., 1938. 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom