Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS NÉP" A vallás szerepe a matyó „image" alakulásában

Mezőkövesdi betlehemesek. Balogh Rudolf fotója (Pesti Napló, 1928. december 30.) látványos népi vallásosság ragadta meg 1929-cs tudósításában: „Mária-lányok, csodálatos fehérben, oly hótiszták, óriási fehér gyöngypártákkal, mint valami indiai hercegnők. Az egész úgy folyik le a néző szeme előtt, mint egy boldog látványosság, mint a szivárvány, mint a magyar élet csodavirágkertje." (Pesti Napló.) A Mária-lányok körmeneti szerepe napjainkig élő hagyomány Mezőkövesden, a századeleji normák és jelentések természetesen sokat változtak, de az 1980-as években maga a katolikus egyház csináltatott 12 öltözet Mária-lány ruhát azért, hogy a viselet anyagi terhét átvállalva vonzóbb legyen a Mária-lányok szerepe. A matyók látványos vallásos külsőségeihez nemcsak a körmenetek és a matyó viselet járult hozzá, hanem a matyó hímzés motívumait és színvilágát is alkalmazták az egyházi textíliákra. Miseruhákon, templomi lobogókon, oltárterítőkön is megjelentek a matyó rózsák, s alkalmazkodva a funkcióhoz és a megrendelő igényeihez, egyházi jelképekkel, szőlőfürtökkel, szőlőlevelekkel, búzakalásszal keverték a matyó virágmotívumokat. Különösen a Szív testvérek kézimunkaüzeme, a „Szív-Hímző" alkalmazta színvonalasan és stílusosan a matyó hímzés elemeit egyházi textíliákon. A matyóság vallásosságának másik látványos népszerűsítője a betlehemezés volt. Ezt az ország más vidékével szemben eladó lányok játszották, matyó legényviseletbe öltözve, hatalmas, pántlikadíszes süveggel a fejükön.

12 Az 1920-as évektől Balogh Rudolf számos fotót készített a matyó betlehemezőkről, amely a karácsonyi ünnepek táján évről évre visszatért a képes újságokban. E felvételek képeslapon is elterjedtek, sőt Csikós Tóth András színes akvarellje is tovább népszerűsítette. 11 Móricz Zs., 1929. 12 Vö. ÉbnerS., 1929. 48-52.