Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása

Az 1920-as években az Operaház színpadára táncjáték is került Lakodalmas címmel, amelynek jelmezeit és díszleteit szintén Mezőkövesd és a matyó népművészet ihlette. A Pesti Hírlap így ír az eseményről:

16 „... a Lakodalmas mezőkövesdi pompája, végtelenül kifejező koreográfiája, Liszt-zenéje, ezer színből tragikumba hajló szépsége, a balettkar pompás munkája a drámai mimikájú Bordy Bellával az élen, a szó szoros értelmében elragadtatta a közönséget, akik hamisítatlan szépségű látványt kaptak itt a magyar nép álmából és táncából." A 20-as évek végén a matyó lakodalom még a városligeti jégkarnevált is meghódította. Jelmezes tömegfelvonulás keretében játszották el a lakodalom leglátványosabb eseményeit. A Magyarország tudósítása szerint:

17 „Osi matyó szokásokhoz híven az indulást három mozsárlövéssel jelzik. A menetet dúsan feldíszített szánkókon, melyet medvebőrbe bújtatott emberek vontatnak, cigányzenekar nyitja meg. Utánuk a kis- és nagyvőfélyek következnek párosan a nyoszolyó- és koszorúslányokkal. A fiatalság után megy a násznagy, kikérők, bírók és egyéb hivatalos emberek csoportja. Ezután következik a menyasszony - a szerepre a kitűnően korcsolyázó Kolbay Ildikót, a Városi Színház primadonnáját kérték fel - a homlokán gazdagon díszített matyómotívumú pártával. A menyasszonyt a vőlegény vezeti. Utánuk a menyasszonyi ágypárnákat és dunyhákat vivő szán halad, tarka matyóhímzésekkel letakarva. A következő csoport a szakácsművészet remekeit szállítja ugyancsak szánkókon. Mosolygós félméteres kalácsok, 10-15 ropogósra sült hízott liba, a szán közepén pedig 50-70 literes, nemzeti színű szalaggal díszített remekmívű hordó tele mézes lakodalmi borral. Ezt minden rendű-rangú lakodalmas vendégek követik, az úgynevezett vegyes jelmezesek, akik olyan maszkban jelennek meg, amilyennel éppen rendelkeznek. A menet tánclépésben éri el a korcsolya-palotát, itt nagy kört formál és megkezdődik a matyó-menyasszonyi párnatánc. Minden vőfély és jó erőben lévő násznagy öt-hat fordulóra kéri fel a menyasszonyt, úgy hogy egyik vőfély párnát helyez elé, s a táncos térden állva kéri fel a táncra." Az eredeti matyó ruhákat ez alkalommal is a megyei és városi elöljáróságok támogatásával Mezőkövesdről szerezték be. A ruhaszállítmányt 3 matyó menyecske kísérte fel a fővárosba, akik az öltöztetésnél is segédkeztek. 16 Pesti Hírlap, közelebbi meghatározás nélkül, HOM NA 4680. 17 Közelebbi meghatározás nélkül, lásd HOM NA 4680. Bordy Bella és Csányi László mint matyó jegyespár a Magyar ábrándok c. Liszt zenére készített táncjátékban. Operaház, 1933. (Új Idők, 1933. december 17.)