Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A PÁRATLAN MATYÓHÍMZÉS VILÁGCIKK LESZ" A matyó hímzés útja a népművészettől a lyukkártyáig

munka: az előszabászat, utószabászat, hímzés, szmokkolás, összeállítás, agyusztálás folyamataira. A részleg termelése évi 40-50 ezer darab készítésére fejlődött fel. A szövetkezet áruválasztéka az apróbb ajándéktárgyaktól a reprezentatív termékekig egyre szélesedett. Készítettek terítőt, futót, díványpárnát, étkezési garnitúrát, falvédőt, szalvétát, stólát, blúzokat és gyermekruhákat, filcmellényt, tűpárnát, kötényt, könyvborítót, albumot, szívet, edényfogót, papucsot, táskát. Az 1980-as évek elején az egyes hímzéseket már Japánból vásárolt lyukkártya vezérlésű gépek készítették. A Matyó Háziipari Szövetkezet bedolgozói körzete a működés virágkorában egészen távoli településeket is érintett. 1980-ban 34 községben működött bedolgozói csoport. 1980-ban a szövetkezet létszáma a következő volt: 535 fő + 1800 bedolgozó és 500 nyugdíjas bedolgozó. Nemcsak a Mezőkövesd környéki falvak asszonyai varrtak a szövetkezetnek (Cserépfaluban például az 1970-es években kb. 100 asszony „matyózott"), hanem távolabb, így a Sajóvölgye bányásztelepülésein vagy Ózdon is sok aszszony hímezett Mezőkövesdre. Az 1945 után kitelepített német lakosság helyére a Pest környéki, pilisi falvakba beköltöző matyó telepesek leszármazottai is bedolgoztak a matyó szövetkezetbe, postán kapták az előnyomott kézimunkát.

33 A Matyó Háziipari Szövetkezet nehéz körülmények között, de talpon maradt a rendszerváltás után is. Bel- és külföldre is igyekszenek terjeszkedni üzleti kapcsolataikkal, melyek közül említésre méltó többek között a Malév charterjárataihoz gyártott 10 ezer darab díszdoboz, a The Sándor Karvaly amerikai cégnek készített karácsonyi díszek, tűpárnák, valamint a Kobunsha japán céggel való egyre inkább virágzó exportkapcsolat.

34 33 Kiss Gy, 1978. 42-62. 34 Fügedi Istvánné elnök szíves közlése.