Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

Wittner Gyula a dohánybeváltó főtisztviselője családjával matyó öltözetben A matyó népviselet visszaszorulása az 1930-as évektől vált egyre nyilvánvalóbbá. A helyi intelligencia aggódása a viselet, mint idegenforgalmi vonzerő, szellemi és anyagi tőke iránt meg-megújuló viseletmentő és konzerváló akciókat, mozgalmakat hívott életre. E „parasztgyámolító" akciók

21 - s bennük a tudós embertől a tisztviselőkön át az egyházak képviselőiig - jószándékú kezdeményezéseikkel kísérleteztek, hogy megpróbálják befolyásolni, s az általuk vélt helyes útra téríteni a matyóságot. „A népviseletnek bizonyos rendfenntartó és szelídítő szerepe van, mondták a közigazgatás szolgabírái. A népviseletben lévő falusiak jobban kezelhetők s a többieknél nagyobb tisztelettel viseltetnek nadrágos vezetőik iránt."- állapította meg Szabó Zoltán szociográfiájának mezőkövesdi fejezetében. 21 Szabó Zoltán használta e fogalmat.