Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

Műselyemmel hímzett matyó sure széles ragyogódísszel, 1920-as évek eleje 1921-ben már mintegy 3000 asszony és lány írta alá a kötelező ígéretet, hogy elhagyják a ragyogók viseletét.

12 Az anyagi helyzet romlása és az általános elkeseredés azonban csak évek múlva, 1925-re érlelte meg a helyzetet e tettre.

13 Egyházi kezdeményezésre, Jámbor László jezsuita páter vezetésével ekkor indult meg a harc és a felvilágosítómunka. A Katholikus Iparos és Földmíves Olvasókör nagytermében népgyűléseket szerveztek, melyen a város vezetői tartottak meggyőző erejű, szenvedélyes hangú előadásokat a ragyogó kárairól. Bayer Róbert, a gimnázium igazgatója, mint a matyó népviselet és háziipar szakértő ismerője, a hagyományokra hivatkozva azt bizonyította be előadásában, hogy a matyó viselettől és népművészettől miért idegen a ragyogós díszítésmód. 12 Borsod, 1925. febr. 14. 2. 1. 13 A ragyogóégetés történetéhez és eseményeihez vö. Fügedi M., 1975. 83-89. Hankóczi Gy., 1992. 310-312., ahol a korabeli sajtócikkek részletes felsorolása is megtalálható.