Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MEZŐKÖVESDI INTELLIGENCIA" Az értelmiség és a középosztály szerepe a matyóságkép alakításában

A Mezőkövesdi Népbank Részvénytársaság részvénye, 1909. emelkedett az apró parasztházak fölé. Az iskola szellemisége, a város és környéke tehetséges gyermekeinek taníttatása, valamint az iskolában megtelepülő ambiciózus tanárgárda szellemi ereje együttesen jelentett kisugárzó erőt és hozott nagy változásokat a település életében. „A kétemeletes palota, a bogárhátú kunyhók fölé emelkedik és mint a város őrállója homlokzatán csillogva hányja a szikrát az aranyos mozaik".

8 Morvay főjegyzőnek nagy érdemei voltak Mezőkövesd elmaradott kommunális állapotának javításában is. Munkájának eredményeként említhető 20 artézi kút fúratása, járdaépítések, valamint a főutca szilárd köves burkolatának elkészítése, a helyi villanytelep létesítése. Méltó társa volt felesége, Dienes Ilona (1862-1921), aki elsősorban a matyó népművészet népszerűsítéséért fáradozott, egy korabeli újságcikk megállapítása szerint „a mezőkövesdi háziipar oszlopa" volt. A Mezőkövesd és Vidéke újság megfogalmazása alapján „Morvayné irányítása mellett Mezőkövesdről egy darab hamisítatlan életet vittek fel a fővárosba a millennáris kiállításra."

9 Morvayné 1892-től részt vett az ún. Tulipán-mozgalomban, melynek elsődleges célja a magyar háziipar felkarolása volt. Tudósok, művészek, néppártoló arisztokraták figyelmét hívta fel a matyóságra. Morvayné volt az első Mezőkövesden, aki - mintegy példát mutatva - saját lakásának berendezésében is szerepet adott a matyó népművészet tárgyainak. „0 volt, aki a Zichy, Battyhány és Almásy grófok és Benczúr Gyula hímeves festőművészünk érdeklődését felhívta a matyók tüneményes művészi tehetségére".

10 Az ő meghívására látogatott 8 Mezőkövesdi Újság 1936. május 31. 9 Mezőkövesd és Vidéke 1896. május 10. 10 Pongrácz Margit visszaemlékezései, 1952. EA 3540.