Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MŰVÉSZLELKEK TALÁLKOZÓJA" A matyó népművészet mint művészi téma

Matthioni Eszter: Matyó kislány aranyháttérrel, 1938. (képeslap) Sóvári István: Matyó menyecske gyermekével. (Miskolci Polgármesteri Hivatal udvara) A magyaros irány vezéregyénisége az a Balogh Rudolf volt,

21 aki az 1920-as évektől rengeteget megfordult Mezőkövesden, s megszámlálhatatlan képet készített itt. 1931-ben a milánói fotó-triennálé nagydíját is mezőkövesdi képpel nyerte el: Sírás és nevetés c. fotója fiatal matyó menyecskét ábrázol gyermekével. A matyó madonna „toposzát" népszerűsítette tovább e művével, s az elismerés a magyaros fényképezés nemzetközi sikerét is jelentette. Balogh Rudolf magyar tájakat, népszokásokat és népviseleteket bemutató fotóit helyezték el a MÁV vasúti kocsijaiban is. Képeinek jelentős része képeslap formájában is megjelent, sőt a néprajzi szakirodalom is felhasznált belőlük. A matyó betlehemeseket, a mezőkövesdi körmenetek tarka forgatagát, a Márialányokat ábrázoló fotói külföldi magazinokban is gyakran szerepeltek, népszerűsítve ily módon is a matyóságot.

22 Balogh Rudolf mellett többek között Vadas Ernő, Kankovszky István, Rónai Dénes, Kerny István, Szőlőssy Kálmán is sokat fényképezett Mezőkövesden, fotóik gyakran szerepeltek a Tolnai Világlapja, az Új Idők, a Pesti Napló, az Érdekes Újság és más népszerű magazinok oldalain. Az 1930-as évekre a matyókat ábrázoló fotók mindenek előtt tehát egy eszmeiség, egyfajta ideológia illusztrációivá, megtestesítőivé váltak. A magyar falut, a magyar népet, a magyar karakter értékeit jelenítették meg. A matyó szó egyfajta népi védjeggyé vált, egy 1934-es riport megfogalmazása szerint: „a matyóság eszenciája és megtestesí21 Balogh Rudolfról lásd Chochol K.. 1989. 195-201. 22 Pl. a National Geographic-nak 1938-ban ő készített fotóriportot Magyarországról.