Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A SZÓRAKOZTATÓ EGZOTIKUM" Az idegenforgalom Matyóföldön

Matyó bokrétások a Halászbástyán (Balogh Rudolf felvétele) Abszurditásában is jellemző a következő cikk az Idegenforgalom c. szaklap 1934. évi számából:

16 „Vannak külföldiek, akik ha Magyarországról esik szó, tudják, hogy van egy szépséges fővárosunk, amely ott terült el a Matyóország közepén". A század elejétől használatos elkülönítő fogalmak, mint Matyónia, Matyóföld, Matyóország így váltak azonossá az egész magyarsággal. Egy 1932-es újságcikk szerint:

17 „Mezőkövesd ma nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szemében a magyar falu legfőbb reprezentánsa, amely az érdekességek valóságos kincsesbányáját jelenti az idegennek, s a problémák tömkelegét a bennelakónak." 16 Idegenforgalom 1934. - idézi: Fejős Z, 1984. 42. 17 Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye HOM NA 4680.