Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A SZÓRAKOZTATÓ EGZOTIKUM" Az idegenforgalom Matyóföldön

6. Kézimunka vásárlási lehetőségek biztosítása a különleges emléktárgy és az eredeti matyó népművészet illúziójának lehetőségét nyújtotta az idelátogatónak. Kézimunkák készítésével és árusításával már a század elejétől foglalkoztak Mezőkövesden mind a matyók, mind pedig a helyi kereskedők, sőt az intelligencia képviselői is. így az idelátogató idegen programjának megfelelően válogathatott, hogy a Szív-Hímző főtéri boltjából, a Matyóház kínálatából vagy éppen Kis Jankó Bori nénitől vásárol-e matyó kézimunkát emlékül. „A matyó nép úgy hozzászokott az idegenhez, mint az erőspaprikához" - írta 1936-ban a Felsőmagyarország.

9 Ugyanebben az évben 7000 vendéget jegyeztek be a Matyóház vendégkönyvébe. , A mezőkövesdi idegenforgalom összetételének érzékeltetésére álljon most itt néhány példa az 1930-as évek rangosabb vendégeinek sorából, a korabeli újságok tudósításaiban tallózva:

10 India leggazdagabb fejedelme, az Indorei maharadzsa és kísérete mindenekelőtt a matyók táncában gyönyörködött. A windsori herceg és felesége matyó lakodalmat néztek, a japán követ a Matyóházban csárdást táncolt. 250 német vendég egyenesen az IBUSZ által szervezett különvonattal érkezett, s a vasútállomásról lovasbandériummal mentek a főtérre, majd a Matyóházban sokszínű betekintést kaptak a matyó viselet és népszokások érdekességeibe. A cserkész lánykongresszus vendégeit is elhozták Kövesdre, továbbá a Nemzetközi Asszonyhét résztvevőit, holland tanárokat, a 9 Felsőmagyarország, 1936. 10 Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye HOM NA 4680. Nyikitina, az orosz balett primadonnája natyó ruhában (a Színházi Élet tudósítása) Pilótapiknik angol vendégekkel a matyó Vendeglxázban, 1936.