Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása

Jankó János rajza a millenniumi néprajzi falu matyó liázának terveihez. (reprodukció: az Ezredéves Országos kiállítás Néprajzi Faluja dr. Kovács Gyula és dr. Jankó János javaslata. 1894-95.) határozottan typusos és jellemző Mezőkövesdre; emelett egészen bizonyos, hogy új. A modern ház ugyan hasonlít a palóczok modem házához, de a vértelek olyan alakot mutat, mely Mezőkövesden egészen specifikus ... az újabb keletű házaknál... kerítésül már deszkákat s az utcza felől czifrázott léczeket alkalmaznak. A telekre a kis és nagykapun átjutunk az utczáról..." Jankó János koncepciójának megerősítését és választása helyességének igazolását látta Istvánffy Gyula 1896-ban megjelent matyó monográfiájában,

14 melynek kéziratát 1895 nyarán, tehát már borsodi gyűjtőútja és a matyó háztípus kiválasztása után olvasta el. Istvánffy ugyanezt a háztípust rajzolta le „természet után", „újabb matyóház" megjelöléssel. „A lakóházra nézve érdekes találkozás volt Istvánffy és az én választásom közt. 14 Vö. Istvánffy Gy., 1896.