Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MAGYAR ETHNOGRÁFIA LEGÉRDEKESEBB VIDÉKE" A matyóság néprajzi kutatása

Matyó asszony gyermekeivel. Kóris Kálmán felvétele, 1904. (HOM 2593.) népi építkezés tanulmányozása volt, a matyó lakodalomról kis cikket írt a Vasárnapi Újságba, B. Zs. szignóval. Ebben különösen a lakodalmi étrend pontos leírása szolgáltat értékes néprajzi adatokat (pl. a tejbekása). Bátky matyóföldi útjának egyik legfőbb eredménye azonban az a fotósorozat, amelyen a századeleji Mezőkövesd településképét, utcáit, portáit örökítette meg. Annak a kétbeltelkes településformának az emlékeit tudta még a századfordulón rögzíteni, amelynek átalakulása, eltűnése éppen ez időben gyorsult fel.

4 Leszih Andor, a Borsod-Miskolci Múzeum igazgatója a század első éveiben a Miskolci Naplóban több újságcikkben is méltatta és népszerűsítette a matyó népművészetet, az „igazi magyarság kincsének" minősítve „Matyóniát".

5 Éppen Jankó Jánosra hivatkozva nevezi a matyókat tökéletes ázsiai típusoknak, „a színmagyarság megtestesí4 A fotók a Néprajzi Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményében találhatók. 5 Leszih A., 1904.