Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

I. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI TEVÉKENYSÉGE

A parlamenti ülésszakon utolsó előtti beszédét március 26-án egy igen fontos problémának, a háborúnak, a katonaságnak és Európa békéjének szentelte [43]. A Bismarck-i jelszót — „Mach geht vor Recht" — említette beszéde elején, majd így folytatta: „Ebből az egyetlen mondásból következik a többi és ez az, hogy miután a hatalom minden jog és igazság fölött áll, minthogy a hatalom a jogot és az igazságot letiporhatja, következik az, hogy a statusnak egyedüli hatalmi képviselője semmi más, mint a hadi erő, mint a katonaság... melyben az állam a maga hivatásának, minden törekvésének végczélját láthatja ... az államnak minden funkctiója, minden szellemi és anyagi tehetsége egy irtóztató moloch gyarapítására fordíttatik..." Hivatkozott kontitensünk néhány kritikus területére, államára, illetőleg a háborúskodás társadalmi-gazdasági hátterére, közben vitatkozott teóriákról és álláspontokról. Meglehetősen rossz volt a véleménye az aktív és főként a nyugállományú katonatisztekről „S mit csinálnak ezen katonatisztek? Ott ülnek a kávéházakban és piquet és tartli mellett, szidják az állampolgárokat és várják a pensio felemelését." A magyar állam irányítása alatt álló hadseregre szívesen áldozna, de a közösen fenntartottra nem: „A nemzetnek ma még szüksége van védelmi eszközökre azt tudom, de én a védelmi eszközöket csak a honvédség és a népfölkelés magyar részében látom, annak számára megszavazok mindent, de ilyen a közös hadseregen alapuló... törvényjavaslatot, mely ... a monarchia kényétől-kedvétől függ, nem szavazok meg semmit (KN. 1884—87. XVI. 242—245.). Utolsó beszédét amelyet április 30-án mondott [44], előbb már kommentáltam egy másik oktatási téma kapcsán (KN. 1884. XVI. 347.). 4. 1887—1892-es ÜLÉSSZAK 1887-ben, Szegeden, az újabb választáson Herman Ottó alul maradt Ivankovits János helyi plébánossal (a későbbi rozsnyói püspökkel) szemben. Ekkor tehát mandátum nélkül maradt. Azt az időt, amíg kívül rekedt a parlamenten a tudományra fordította. 1888-ban jelent meg a másik jeles halászati könyve A halgazdaság rövid foglalatja (205. old. és 43. kép) címmel. Ugyanebben az évben, már 53 évesen, Norvégiában járt tanulmányúton. Útjáról számos cikke, tanulmánya és könyve jelent meg; tartott tudományos és ismeretterjesztő előadásokat. Később jelölést vállalt időközi választásokon. Tárgyalt pl. a kolozsvári jelöltetéssel, végül Törökszentmiklós polgárainak felkérését fogadta el és 1889. május 9-én megnyerte a választást gróf Szapáry Gyula miniszterrel szemben. Erdődy (1884. 15.1.) tévesen említi azt, hogy még 1888-ban a parlament tagja lesz Törökszentmiklóson. Első beszédét a képviselőházban 1889 május 16-án, pénteken, az éves költségvetés tárgyalásán mondta el, témája az elmúlt tíz évben oly gyakran felvetett filoxéra-vész ügye volt. Mint már a fejezetcím is jelzi, ez az ülésszak nem három, hanem már öt éves időtartamú lett. Az ülésszakon Herman Ottó — apró közbeszólások kivételével — 50 alkalommal kért szót. Ebből pontosan a fele, tehát 25 minősíthető beszédnek és ugyancsak 25 rövidebb