Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

tárczák költségét és álljon elő az egész ország és követelje a ministertől, illetőleg tárczájától, hogy az ne csináljon mindent. ... [300] Én részemről őszintén megvallom, hogy akármily czélszerű intézkedés fog történni a hegységek dolgában, Magyarország borászata nem a hegységen fog a jövőben megfordulni, hanem a homokterületek betelepítésén. (Ugy van!) Jól tudom, hogy még most is nagy ellenszenv van a homokterületek dolgában. Mikor utoljára beszéltem a phylloxera ügyéről itt a képviselőházban és azt mondtam, hogy a Kecskeméten termett rizling semmiben sem különbözik fajilag a rajnai rizlingtől és hogy Németország első eonologusa, Goethe is Kecskeméten megkóstolta és azt mondta, hogy fajilag nem bir felfedezni semmi különbséget, akkor pártom részéről valaki közbekiáltott, hogy „igya meg a német, nekünk nem kell!" (Derültség.) A borhamisítás kérdése is fel volt vetve; legyen szabad, hogy ezt is pár szóval érinthessem. (Halljuk! Halljuk!) Az bizonyos, t. ház, hogy a francziák, daczára annak, hogy a phylloxera náluk irtóztató pusztítást vitt végbe és hogy az úgynevezett regenerált szőlők egyáltalában nem pótolták és nem is fogják pótolni soha azt a veszteséget, a borkereskedés terén nem vesztették el uralkodó positiójukat. A kérdés tehát az, hogyan bir Franciaország dominálni, daczára annak, hogy bortermelését, mint például [301] a Bordeaux-t, Medoc-ot stb. nagyrészt elvesztette. Egyáltalában nem áll az, a mit Magyarországon hittek és hisznek ma is, hogy rendkivül fontos és egyetlen dolog az úgynevezett szűzbor. Pár évvel ezelőtt utaztam Norvégiában és láttam, hogy hajókon, vendéglőkben, privat házakban, mindenütt iszszák sajátságos üvegekben a Selters-vizet és azt találtam, hogy az rendkivül olcsó, kitűnő élvezeti szer. Norvégiában Selters, a mi Seltersben is nagyon drága! De minden városban aztán ki volt irva becsületesen egy épületen: „Mineralwand — wand = viz—fabrik". Midőn a tromsöi consulnak azt mondtam, hogy nem ajánlanám az uraknak Magyarországon ily gyárakat állítani, kinevetett s azt mondta: hát a tudomány haladását semmibe se vegyük? Ha a chemia nekünk biztosan megmondja, hogy abban a vizben mily alkatrészek vannak és azt meg tudom csinálni, erről mondjak le és okvetlenül ott igyam a Selters-vizet, a hol kimerítik a kútból? Miért? Azokért az anyagokért, melyek a chemia szerint ugy sem érnek semmit, mert sem az egészségre, sem az ízre befolyásuk nincs: az úgynevezett indifferenc részekért? Az orvosok csak a beteg megnyugtatására rendelnek igazi Selters-vizet, noha meg vannak győződve, hogy a készített viz ugyanazon alkatrészeket tartalmazza. Ez a felfogás, t. ház, a külföldön. ... Tudom, hogy sokan nincsenek velem egy értelemben; de megmondom, hogy miben tévednek. A tévedés nagyon egyszerű. Minden egyes borvidéken vannak egyes bortermelő gazdák, a kiknél mindenkor egyforma jó bor kapható, bármilyen lett légyen is az esztendő. Hát, t. ház, ezek talán csudát tudnak csinálni, ezeknek talán külön süt a nap, külön esik az eső, hogy csak az ő szőlőikben terem minden esztendőben — még a rossz esztendőben is — egyforma jó bor? Valljuk be, t. ház, hogy ezek is csak ugy segítenek a borukon, a mint tudnak, tudniillik francziául. (Derültség.) ... [302] T. ház! Megérintett a vita során a telepítés kérdése is. (Halljuk!) És pedig kapcsolatosan épen a szőlők veszedelmével. Igen jól mondta erre nézve gr. Károlyi Sándor t. képviselő ur, hogy vigyázzunk nehogy ebből is „Csángó telepítés" legyen. A telepítés kérdése, t. ház, különösen Magyarországon, épen a földmívelésre való tekintettel egyike a legfontosabb dolgoknak, a melyeket én egyáltalán ismerek; de midőn hozzá nyulunk — s erre különösen felhivom a minister ur figyelmét — óvakodnunk kell a szokásos kormánybiztosi intézmény alkalmazásától, mert nálunk nagy a hajlam, különösen a kormányzatban, arra, hogy mihelyt egy kormánybiztos kiküldetik, akkor a kormány meg van nyugodva s azt mondja: „intézkedtünk." (Derültség a szélső balon.) Magyarországra nézve legnagyobb veszedelem azon „intézkedtünk" szónak tulajdonképeni tartalma és értelme. A telepítésnek, t. ház Magyarországon classicus példái és eredményei vannak. A ki a telepítés ügyéhez hozzá akar szólani, az ne nézzen csak a Balaton partjára, ez ma még problematicus, mert mi teljes biztossággal még nem tudjuk — én legalább nem tudom — hogy mekkora te,rület az, a mely a Balaton partján immúnis homokot tartalmaz. ... Megmondottam, mit tartok a telepítés ügyéről és most van még egy czím, a melynél csak igen rövid időre kérném a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ez a czím a halászat, a melyről e házban már régebben kifejtettem azt, hogy ez felkarolva, Magyarországra nézve 5,