Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

rosban a szegény ember valóban nagyon szegényül áll és én részemről hajlandó vagyok, eltekintve a jogi kérdéstől, hozzájárulni a kérdésnek azon megoldásához, mely szerint a Ludovica-Akademia nevelési igényeit tekintetbe véve, a kertnek egy része a növendékek számára elkülönittessék, de a többi része, mint a főváros üdülési helye oktvetlenül szabadon hagyassák. Ez volt, a mit mondani kívántam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 1884—87. 16. Szeged újjáépítéséről és az államkölcsönről 1885. május 9 és 12. KN. 1884—1887. VI. 262—311. [262] T. ház! Azzal a kijelentéssel kezdem, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatát el nem fogadom. Nem fogadom el pedig különösen, kiválóan három oknál fogva. Az első ok t. ház az, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatának kiinduló pontja, vagyis sarktétele nem felel meg a valóságnak; nem felel meg a valóságnak azért, mert Szeged szabad királyi város törvényhatósága mult évi áprilisban hozott határozatában nem jelentette ki, hogy a kérvényezők petituma alaptalan, hanem ellenkezőleg elismeri a határozatban azt, hogy nem egyesek, hanem az építkezők egy része súlyos bajban szenved, sőt tovább megy és kimondja ugyanazon határozatban azt, hogy kívánatos volna, hogy az egész közönségen, mely az államkölcsönt igénybe vette, könnyítés történjék, mert valamennyien súlyos állapotokban vergődnek. Ez felel meg az igazságnak és az a határozati javaslat a folyamodáshoz be van csatolva. Ez az első ok, a miért én a kérvényi bizottság határozati javaslatához hozzá nem járulok. De van még egy másik ok is, melyért a határozati javaslatot el nem fogadom. Ez az, hogy ugy a határozati javaslatban, mint az előadó ur által mondottakban különösen hangsúlyozva van, hogy a kormány ezentúl hajlandó lesz egyeseknek megengedni, hogy halasztás adassék nekik. Már t. ház, magam részéről tudom s velem igen számosan nemcsak e házban, hanem Magyarország egész társadalmában igen jól tudják, hogy mit jelent a jelen kormány által az egyeseknek engedélyezendő könnyítés. (Ugy van! a bel- és szélső baloldalon.) Ez előttem elhatározó és nyomós ok, annyival is inkább, mert maga a törvényhatósági határozat nem egyesekről, hanem az építkezők egy részéről beszél s kimondja határozottan, hogy az egész építő közönség súlyos helyzetben van. A harmadik ok, a miért nem járulhatok a határozati javaslathoz az, hogy kilátásba van helyezve a kormány gondoskodása arról, hogy Szeged városának közgazdasági s más tekintetben való előhaladása előmozdittassék. ... Ennek kijelentése után t. ház, legyen szabad Szeged városa első kerületének képviselőjéhez, volt királyi biztosához, gróf Tisza Lajoshoz fordulnom és felhivnom a képviselőház figyelmét arra, hogy midőn Szeged állítólagos reconstrukciója befejeztetett, átmeneti intézkedésekre lett szükség. Ezen átmeneti intézkedések tárgyában be is adatott egy törvényjavaslat. Én akkor kifogásoltam azt, hogy nem adta képét annak, mikép véli eszközölhetőnek, vagy biztosítottnak látja-e, hogy a reconstructio folytán a rendes kerékvágásba térve Szeged, a fejlődés útján haladhasson. Rosszaltam, hogy a reconstructiónak oly keret adatott, a melyet betölteni nem birtak, hogy nem Szeged népének foglalkozására és hajlamaira voltak tekintettel, hanem hogy át akarták gyumi a productiv munkához szokott szegedi polgárt nagyvárosi polgárrá, a mi nem sikerült. A keretet nem birták betölteni, mert az üresen álló lakások száma nagy. E tételre vonatkozólag kifejeztem akkor azt, hogy az üresen álló lakásokra vonatkozólag kezemben hiteles, megbízható adatok nincsenek, de hogy bejárván Szegedet, az autopsia alapján tapasztaltam, hogy a legtöbb ház kapuján és ablakán ki van téve az a bizonyos nyomtatott czédula: „üres lakás". ... [264] És vájjon mi volt a rendszer a város jövedelmeinek fokozása tekintetében? Egy alföldi város egészen speciális, municipalis fogalom alá tartozik. Áll két részből, áll az egyik a tömörebb, a kiépített, a tulajdonképeni városból és áll egy nagy tanyavilágból, de ezek mint municipium együtt mind szerves egészet képeznek és ezen belső várost ezen vele összefüggő külső rész hozzájárulása nélkül fölvirágoztatni egyáltalában nem lehet. Hát t. ház, hol vannak azok az Ígéretek? Mert hiszen mi akkor, midőn a reconstructiónak olyan óriási nagy keretet adtunk, midőn az alföld metropolisáról volt szó, tanúi voltunk azon mozgalmaknak, melyek egy harmadik egyetemnek Szegeden való felállítását czélozták és a melyeket épen gróf Tisza Lajos t. kép-