Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Kraszna elfogy, a Láp dagad és elveszi az idő­közben netalán megnyert kaszálókat sorban, és mégis oly egyszerűen, csakis egy csatornái le­vezetés által minden drainage nélkül a széleken óriási földterületek volnának nyerhetők, valósá­gos elsőrendű termőföldek. Tehát a magam ré­széről kifejezem azt, hogy én ugy a szatmárme­gyei magyarság érdekében pártolom, hogy a legközelebbi eshetőségek ellen költségek sza­vaztassanak meg, habár nem is állandóan, mert a tanulmányozás mindig időt vesz igénybe, va­lamint munka adassék a népnek és legyen any­nyi érzék a kormányban, hogy azt az óriási spongyát a civilisatio, a magyarosodosás és a nemzeti vagyon gyarapítása érdekében nyerje meg Magyarország számára, előre is kijelent­vén, hogy e czélra minden költséget szívesen megszavazok. (Helyeslés a szélső balon.) 1884—87. 7. A íoldjavitóbankról és a gazdasági felemelkedésről 1886. január 14. KN 1884—1887. II. 378—381. ... [379] Ha igaz az t. ház, hogy a magyar nemzetet, a magyar társadalmat rendszeresen commissiona liter szokták tönkre tenni, hát én ugy látom, hogy ezen bajhoz egy másik is csat­lakozik: a projectumok özöne, melyeknek sem­mi talajuk sincs. Talajjavító bank! (Derültség a jobb és szél­ső baloldalon.) Én figyelmeztetem a bal és szél­ső bal némely padjain vitézkedő új pártot, az antisemita pártot, álljon ellen ennek a talajjaví­tó banknak, mert különben meg fogjuk érni azt, hogy trágyakötlevelek és trágya-usance-ra fog alkudni épen azon hatalom, mely ellen ezen párt oly rettenetesen kel ki. (Derültség.) Hát t. ház, ha már a projectumok nagysze­rűségéről van szó, én a talajjavító bank mellett, mindjárt bátor leszek egy párt ajánlani. (Hall­juk!) Magyarország közegészségének nagy hát­ránya az, hogy városainkban, falvainkban a le­vegő rossz; hát állítsunk fel levegőjavító bankot. (Élénk derültség.) De milyen eszközök­kel? Építsünk óriási szélmalmokat, melyek a községek felett lebegtetik szárnyaikat (Tartós derültség) és a melyek a miasmákat eltávolít­ják, de azért benthagyják a népet és a társadal­mat azon nagy sárban s tisztátlanságban, me­lyek községeinket járhatatlanokká teszik. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) De tovább megyek. Mi tegnap még arról is értesültünk, hogy hiszen a viz a hegynek felfelé folyik. Tehát e szerint lehet szó a szőlőhegyek­nek vizzel való elárasztásáról s igy a phylloxera ellen való védekezés dolgában is. Miután t. ház, egész nemzetgazdasági állapotunk fenye­getve van, minden porjectum, mely javítani akar, természetesen az általánosságra kell hogy fektetve legyen, azaz, hogy a kérdés megvitat­ható-e, igen vagy nem? Ám lássuk az elárasztást ebből a szempontból. A talajelárasztás eddig túlnyomó részben síkon alkalmaztatott, minthogy mondom a víz hegynek nem folyik, kivételes esetben kisebb domborodásokon igenis, olyan befektetésekkel, mint például Francziaországban és egyebüt is, a hol a birtokos ezen óriási beruházást elbírta. Tehát a talajjavító bankok idejében t. ház, min­den ily problémák vettetnek fel a társada­lomban, én követem ezeket s azt mondom, jó áraszszuk el tehát a hegyeket. Ehhez képest épen oly rendszabályok szükségesek, mint egy talajjavító bank felállításához, egy óriási nagy tölcsér, mely Magyarországba leeső minden vizcseppet felfog, viszi a vizet egy óriási reser­virba, mely a lomniczi csúcson van, (Derültség) melyről aztán csövek segítségével vitetik a viz a Somlóra, Badacsonyra, az egész Hegyaljára és ezen hegységek körülvétetnek chinai fallal, hogy medenczék alakuljanak, melyek időnként megtöltetnek. (Élénk derültség. Tetszés a szélső baloldalon.) Tehát t. képviselőház, bank és bank, segélyegylet és hitelszövetkezetek: ez az, a mi a mai Magyarország levegőjét telíti. És te­líti akkor, midőn a magyar társadalomban minden embernek szüksége van kölcsönre. (Derültség.) Magyarán kimondva t. ház, hitelszövetkezetek ala­kítása oly elemekkel, melyek maguk is kölcsönre szorulnak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert hát vegyük csak szemügyre a bank­rendszereket és hitelszövetkezeteket. Én a ma­gam részéről kimondom azt, hogy a hitelt min­den körülmények közt, rendkívüli szükséglet kell hogy legyen s az államnak az ő dolgainak javításában sohasem lehet a hitelre fektetni a fősúlyt, hanem arra, hogy az összes gazdasági actoroknak feleslegük legyen, hogy kiterjeszt­hessék az ipart, a mezőgazdaságot stb. szóval, hogy vagyonosodás lévén, haladás következ­zék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom