Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

raiba, hol a munkások télen, nyáron sötét, szellőzetlen hajlékokban félmeztelenre vetkőzve kénytelenek dolgozni, mert a hőséget ki nem állhatják, a szükséges levegőt meg nem kapják. Hisz nem kell egyéb, csak egy állami intézményt kell szemügyre venni. Hisz itt a hires postapalota: összes tisztjei vakká irják magukat, ott sem szellőztetés, sem világosság azokon a helyeken, hol azok a boldogtalanok azt a valóságos szellemgyilkoló munkát kénytelenek végezni naphosszant. Magam jelen voltam a kísérleteknél, melyek tétettek a központi távirdában, a hol 60—80 ember be van zsúfolva egy alacsony terembe, melynek egyetlen szellőztetése a kulcslyuk és az ablakokon a repedés volt. (Derültség a szélső baloldalon.) T. ház! Nekünk van egy jótevőnk még ezen a téren is, az a természet maga és én határozottan állítom, hogy ha a t. sportkörök, a helyett, hogy lövik a varjut, a hollót, lövik a keselyüket, lövik a rókát, a farkast és némelyek még az ebeket is, ezeket megkímélnék, megtennék a szükséges szolgálatot, mely viszonyaink közt az egyedüli, mert Magyarország közegészségügyének előmozdítói csupán csak azok az állatok, melyek hulladékokkal táplálkoznak, a holló, a keselyű, a czellengő eb ma a közegészség őre és előmozdítója s a hol gyökeres intézkedés történik, az nem a minister ur érdeme, hanem a viharé, a forgó szélé, vagy a záporesőé, — egyéb semmi. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) ... 1884—87. 5. A hidrográfiai intézet felállításáról 1884. december 17. KN. 1884—1887. II. 240—241. [240] ... Én, t. képviselőház a hydrographiai intézetre vonatkozólag nem először szólalok fel. Megkívánom ugyanis, hogy akkor, midőn az árvíz az alföldet sanyargatta, imminenter fenyegette, midőn az egész képviselőházban valóságos forrongás uralkodott, akkor ütötte fel magát egy hydrographiai intézet szüksége és az a bizottság, mely alakult, magáévá is tette. (Ugy van! a szélső balon.) ... No már t. ház, bármily rokonszenvvel vagy bizalommal viseltessem én azon külön osztály iránt, mely a ministeriumban az adatokat gyűjti, felhalmozza és talán fel is dolgozza, minthogy sem nekem, sem senkinek, a ki a bevágó tudományos szakmákkal foglalkozik, nincs betekintése abba, hogy mikép kezelik, mily irányban vezetik és mily alapra fektetik az adatokat, én ezekhez hozzászólni nem tudok, nekem ezen adatok értékéről semmi egészséges fogalmam nem lehet. S t. ház, a kritikának második része az, hogy a t. minister ur azt mondja: a folyammérnökök gyűjtik az adatokat. De mily adatok azok? Olyanok, melyeket egy folyammérnök, a ki magával a szabályozással is el van foglalva, mellékesen gyűjt. De a minister ur maga is mondotta, hogy a csapadékok megfigyelése is szükséges és ezzel is fognak foglalkozni. De tovább megyek. Nemcsak erre van szükség, hanem az egész meteorolgiai és topographiai apparatus [241] bevonásáról van szó, ezt pedig egy ministeri osztály kebelileg el nem intézheti, mert ez egy oly emnenter tudományos feladat, melyet administrative kezelni nem lehet, melyet csupán az e czélra hivatott hydrographiai intézet, mely a vizi vizsgálaton kivül az egész meteorológiai apparátust is magában egyesíti, képes valósággal megfelelően vezetni, tudományos és gyakorlati tekintetben egyaránt. T. ház! Semmi megnyugató reám nézve abban, a mit a t. minister ur mond. Igy például legyen egy az, a mire a t. ház figyelmét kikérem. Árviz és árviz közt, annak okai tekintetében, igen nagy a különbség. Ha én például az Olt mentén a folyammémököket azzal foglalkoztatom, hogy nekem a viz állásáról, sőt a csapadékok mennyiségéről szerezzenek adatokat, valósággal hamis alapot fogok nyerni az árvizek okairól, mert magam győződtem meg, hogy nem is rendkívüli esőzés mellett a csíki medenczék árviz alá kerültek. Miért? Azt a folyammémök a maga adataival nem fogja kisütni. Az árviz azért támad, mivel az erdők a medencze felőli lejtőkön letaroltatván, minden esőviz lefut, összegyűlik a medenczében és a falvakat viz alá helyezi. Én, t. ház, ezeket csak azért mondtam, hogy kimutassam, hogy a hydrographiai intézetnek más a feladata mint az, hogy csak oly adatokat gyűjtsön, melyek csak a folyókat szabályozó mérnökökre nézve úgyszólván momentan és localis szempontból érdekesek és fontosak. Szükségünk van egy hdrographiai intézetre, mely Magyarország topographiai, orographiai és meteorologicus viszonyai és jelenségei szempontjából iparkodjék az alapot megteremteni.