Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

És t. ház, egyike a legkitűnőbb szellemeknek, kiválókép iskoláztatási kérdésekben, Huxley, a középiskola számára kijelöli a tananyagot, abban jelöli ki és nagyon helyesen, hogy az embert tudomány tekintetében, vagyis a tananyag tekintetében oly harmóniába hozza, hogy ha valamely pályára különös hajlamot érez, csupán csak a magába vett tananyag mélyebb kifejtésére kell törekednie; tehát, hogy a középiskola előkészítése a társadalmi embert és megadja neki azon anyagot, mely a szakképzés terén alapul szolgál. De az ő eszméje szerint és nagyon helyesen, a leghatározottabban ki van zárva, hogy bármely csoportja a tantárgyaknak a másik fölé helyeztessék, vagy is előny nyujtassék egyiknek a másik felett; mert mikor ez történik, akkor bekövetkezik az, a mitől itt bizonyos szellemek oly nagyon rettegnek, daczára, hogy nem értik, hogy mi az a materialisticus irány, az az irtóztató dolog. Azt a vádat, a melyet a materialismus ellen emelnek a társadalomban és országban, könnyen reá lehet magyarázni az egész reáliskolára, a mely önök szerint azt, a mi kiválóan lélekképző, jellemképző, önöknek a classicismusról táplált fogalmaikat elhagyja és magába be nem veszi, az önök görögjét meg nem követeli. Itt a materialismus réme. Hanem t. ház, materialismus és materialismus közt nagy különbség van. Azok, a kik a materialismustól rettegnek és félnek, a kik mint Nagy István t. barátom, a hittannak egy órával való megszaporításában keresik a társadalom megmentését és üdvét, csakugyan nem tudják, mi az a materialismus. (Ugy van!) A materialsimus, az a törvény és absolut igazság, a melyet semmi hittel nem lehet agyonütni, az a positiv tudás. És ha positiv tudásra van alapítva az emberi társadalom és annak kifejlődése: akkor positiv igazságra is lesz alapítva és erős erkölcsi alapon fog nyugodni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem hit, hanem tudás. Ez a materialismus. Megriadnak az emberek, hogy a természettudományokba, az állattanba behozatik a darwinismus. Ezek a materialismustól fázó urak mit képzelnek a darwinismus alatt? Képzelik azt, hogy az ember a majomtól származik. És akkor jön a t. egyház minden faja és azt mondja: anathema [319] sit és neki mennek és azt mondják, hogy ez a materialisticus korszak, mely annyit ront az ember erkölcsén, az ember becsén, az borzasztó, az szörnyű, hogy az ember a majomtól származzék. És ha felnyitnák Darwin alapvető munkáját és meggyőződnének ott, hogy mily távol állott Darwin akár az isteni fogalom lerontásától, akár valakinek vallási és erkölcsi meggyőződésének megháborításától, akkor pirulniok kellene, mert azt kellene mondaniuk: vádolunk és nem tudjuk kit és nem tudjuk miért. (Ugy van!) A mit önök a classicismusról beszélnek a túloldalon, az a paleontológia korszakába süllyedt alá. Ez egy conservativismus, még mindig a gyengébbek, a haladni nem akarók conservativismusa. Nekem nem kellenek azok, a kik belekapaszkodnak a régiek tógájába, hanem azok, a kik az igazat az iskolában felismerve, szembeszállnak az élettel és felfelé, nem pedig a megállásra törekszenek. A mi ezeket a materialisticus vádakat illeti azon általános irányzat megvan ugyan, hogy a templomok üresen állanak, de én nem hiszem, hogy ennek a materialisus az oka. Constatálom, hogy valóban nagy hanyatlás van, a templomok valóban nagy mértékben üresen állanak. De ennek nem a materialisticus irány az oka, hanem az, hogy a t. praedicatorok nem tudják behozni a közönséget, nem tudják ezen áramlattal szemközt az ő eszméikben a magasabbat, az erősebbet odatenni, (Igaz! a szélső balon) a mely, ha van erősebb és magasabb, akkor önmagától le fogja szorítani a reálismust, a materialismust. (Ugy van! a szélső balon.) T. ház! A mi egyszer letűnt, a mi egyszer az emberi nem fejlődésében történelmi stadium, történelmi állapot: a lefolyt és visszahozhatatlan. (Ugy van! a szélső balon.) Önök gravitálnak a classicismusok felé. Ma egész át van alakulva a társadalom és ez így jól van. Mit várunk mi, a kik reálistáknak valljuk magunkat? Mi nem csak a úgynevezett szaktudományok, vagy tudományok terén akarjuk és óhajtjuk azt, hanem mi óhajtjuk, kivánjuk, sőt követeljük és ha kell, azért harczolunk is, hogy a reális dolog mindenfelé érvényesüljön, a jog terén, a vallás terén s mindazon factorokban, a melyek az emberiségre képző erővel bimak, a melyek az emberiséget mozgásban tartják. De t. ház, mi kitűzzük a szabadság eszméjét és ha mi a jótékonyságot hirdetjük, mi annak is a realisticai oldalát fogjuk fel és én azoknak, kiknek már most templomi furdalásaik vannak, csak azt ajánlom figyelmükbe, hogy hirdessék a jótékonyságot, de gyakorolják is, mert ez a materialismus leghathatósabb ellenfegyvere. (Helyeslés a szélső baloldalon.)