Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

szakaszoknál módosításaimat beterjeszteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ... [68] Mindezeknél fogva t. ház, én a 9. §-ra nézve fentartván azt, hogy egy új 10. §-t is in­dítványozni óhajtok, a következő szövegezést ajánlom: ,,a) szarvas- és dámvad-bikára szeptember elsejétől július l-ig." Ezt a módosítást azért bátorkodom propo­nálni t. ház, mert hiszen azokra a tulajdonosok­ra nézve, kiknek rendezett vadászkertjeik van­nak, a vadászati szabadság ugy is teljesen megvan. Ez a tilalom vonatkozik a nem ilyen­szerű vadászterületekre, kiváltkép a vad felsza­porodására való tekintetből. Mert azt nem lehet tagadni, hogy bár kis mértékben, de különösen a szarvas már szabadon is található és annak felszaporodása mindenesetre vadászati és nem­zetgazdasági szempontból egyaránt óhajtandó. „Az őzbakra nézve július 1-től április 1­ig", [69] ti. azon időpontig, midőn szarva töké­letesen ki van fejlődve. A mi a teheneket illeti, pártolom azt a nézetet, mely szerint szabad területen, nem zárt helyen a tehenek egyáltalán ne legyenek lőhetők, sőt tekin­tettel arra, hogy még zárt helyeken is sokszor a te­henek akkor lövetnek, mikor a gidák, illetőleg a borjúk még önálló életet nem folytathatnak, tehát részben elvesznek, szabad területen annál inkább elpusztulnak, ha az anyaőz lelövetik, a mint itt kö­rülbelül contemplálva van. Ennélfogva a c) pontra nézve ajánlom; „szarvas-, dámvad-, őztehén és borjú csak elzárt és rendezett vadasokban, tekintettel az egész vadállományra lőhető, a tehenek pedig csak akkor, midőn a borjú anya nélkül is meg­élhet, a gidák akkor, midőn önállóan élhetnek, mig nem érték el az ivarérettséget. A fogolyra nézve fel van véve, hogy a tila­lom január 1 -én kezdődik. De bocsánatot kérek, én inkább elfogadom azt, a mi a régi törvény­ben volt, hogy ti. deczember 1 -jén kezdődjék a tilalom. (Egy hang: Nem ez van a régi törvény­ben!) És ha nincs benne, én deczember 1-jére kivánom megállapítani. Indokaim a követke­zők. Deczemberben történik többször, hogy nagy havak esnek és hogy a nagy havak idején a foglyok összebújva leginkább ki vannak téve az orvvadászok fogdosásainak. Ennek közvet­len ellenőrzése igen nehéz. De van az ellenőr­zésnek egy másik módja, ti. az, mely elrendeli, hogy a tilalmi időben az illető vadaknak az él­apra való kitétele tilos, tehát kereskedésben sem tartható. S én épen tekintettel arra, hogy a foglyokra novemberben és deczemberben ku­tyával nem lehet vadászni, tehát a fogolyvadá­szat igazi élvezete akkor lehetetlen, tekintettel arra, hogy deczemberben a foglyokra nézve az orvvadászok részéről legnagyobb a veszede­lem, kérem a tilalmat olykép megállapittatni, hogy a tilalom deczember l-jén kezdődjék. Az éneklő madarakat illetőleg bátor volnék még némely toldásokat ajánlani, mert nemcsak az éneklő madarak azok, különösen, a melyek mint rovar- és magevők már előbb meg lettek különböztetve általam — hanem ezeken kivül más szerfelett hasznos és a gazdaságra nézve fontossággal biró madarak megérdemlik, hogy tilalom alá vétessenek. (Helyeslés.) A h) pontot tehát ekként ajánlom módosíttatni: az éneklő madarak, továbbá a gólyák, a fekete-, szürke­és tarka harkály, a kopasznyakú dögészkeselyű, mely körülbelül közegészségügyünk legna­gyobb előmozdítója, a mennyiben az elesett ál­latokat eltakarítja, a vércse, a réti kisfüles-, er­dei bagoly, a lángbagoly és a csuvik minden időben megkimélendők. A mi ezeket a ragadozókat illeti, az illető sza­kasznál be fogok nyújtani egy módosítványt, mert épen a 13. §-ban vannak azon collectiv elnevezé­sek, melyek nem elégségesek annak megjelölésé­re, a mi a tilalom alól kivétetik és a mi egyáltalán veszi számba a gazdasági érdekeket, mert saját közvetlen tapasztalásomból tudom, hogy ott, a hol szenvedélyes vadászok vannak, nagy suholylyal vadásznak és halomra lövik le azon madarakat, melyek az egereket pusztítják, az egérkárok min­dig nagyobb mértékben érezhetők, mint máshol. Tehát ugy találom, hogy a kis bagoly és a ragado­zók azon része, a mely prédáját leginkább az ege­rekben leli és csak igen kivételesen nyul más táp­lálékhoz, hogy ezek szintén megovassanak. Ennélfogva én a 9. §. a), b), c), g), és h) pont­jához ajánlom módosítványaim elfogadását. A mi az új szakaszt illeti, melyet én, mint a 9. §. után következőt ajánlok, azt a következő szövegezésben kérem elfogadni: „A tudo­mányos vagy oktatás céljából való vadászatra a vallás- és közoktatásügyi minister javaslatára a belügyminister adja meg a minden három év­ben megújítandó engedélyt. Külföldi kereske­dést űző gyűjtő csak belügyministeri engedély, azonkívül 200 frt lefizetése és a vadászterületek tulajdonosainak beleegyezése mellett vadász-

Next

/
Oldalképek
Tartalom