Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
I. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI TEVÉKENYSÉGE
tudományos elemzést nem tartalmaz: „Magyarország súlya azon fekszik, szomorú, ha constatálnunk kell, hogy ezen ágakra nézve absolute semmi egyéb nem létezik tapogatózásnál ... de valami modern államhoz illő rationalis eljárás, mely kísérleti állomásokra lenne alapítva, absolute nem létezik." Beszédében ismét részletesen foglalkozott az ország filoxéra-helyzetével, igen jó áttekintést nyújtva a korábbi évek eseményeiről több korszakra osztva a védekezést. Először volt a Pancsován is alkalmazott irtás. „A második korszak az úgynevezett asphalt korszak... Csatlakozott ezen korszakhoz az úgynevezett dohánylé-korszak és ... a meszes korszak." Majd levonta a súlyos megállapítást: „T. ház! Négy évi küzdelem után, a phylloxera-kérdés ott áll ma, a hol állt ezelőtt négy évvel." Utalt a vészt meghatározó állami mechanizmus nehézkességére, pl. arra, hogy minden vizsgálandó anyagot Mosonmagyaróvárra kell küldeni. Beszédében részletesen foglalkozott a magyar kenderfeldolgozás műszaki elmaradottságával és ennek kapcsán a kivitel nehézségeivel. Itt ismét a mezőgazdasági kísérleti állomás szükségességét emlegette, majd pedig — néhány társával — határozati javaslatot terjesztett elő, amely kötelezi a szakminisztert arra, „hogy egy mezőgazdasági, borászati és szőlészeti kísérleti állomás felállítására vonatkozó törvényjavaslatot készítsen és nyújtson be, hogy a kísérleti állomás 1881-ben életbe léphessen, illetőleg annak dotatioja a jövő évi költségvetésbe felvehető legyen" (KN. 18787—81.XI. 353—358). Egy nappal később (1880. április 10.) néhány adattal, elsősorban külföldi példákkal [7] igyekezett megtámogatni a kísérleti állomás szükségességét (KN. 1878—81. XI. 3838—384). Még ugyanazon napon, (1880. április 10.) a tíz éve felállított Földtani Intézet anyagi gondjaira hívta fel a figyelmet, s a már elkészített térképek kiadására tett javaslatot: „A földtani intézet előirányzatában, térképek sokszorosítására vétessék fel 8 pont alatt 2.000 frt" (8. beszéd, KN. 1878—81. XI. 398—399). 1880. november 25-én, az 1881. évi költségvetés tárgyalása alkalmával is szóvá tette [13] a Földtani Intézet kutatási eredményeinek közreadását, pontosabban arra a támogatás megadását. Majd rámutatott a kezében tartott könyvre, amely a párizsi kiállításra jelent meg és „mely mű kizárólag geológiai dolgok megítélésével foglalkozik ... E könyv szerzője legmélyebb sajnálattal fejezi ki kiváltképpen a fölött, hogy midőn az az előtti időben a geológiai fölvételek összességük szerint a monarchiát mint tömör egészet mutatták be, íme annak legtömörebb, legösszefüggőbb része, Magyarország, mint egy fehér lap fekszik a tudomány előtt." Javasolja a már 11 éve működő intézet részére külön 2000 frt. támogatás megadását a geológiai felmérések térképeinek közreadására (KN. 1878—81. XV. 182—183). 1880. áprilisában Herman Ottó igen nagy aktivitást tanúsított, 15-én és 19-én két másik igen fontos ügyben szólt. A szegedi árvízre igen szemléletesen így emlékezett [9]: „a képet látom most is lelkem előtt, úgy a mint Szeged városának belterülete víz alatt állott, annak lakossága irtóztató nyomorban a gátak tetején fetrengett, és látom azon téli képet, midőn ezen lakosság az összetákolt nyomorult viskókban kihúzta a kegyetlen telet." Szeged rekonstrukciója és a Tisza szabályozása elválaszthatatlan, de ez utóbbit nem jól oldották meg; hiszen a város most is mélyebben fekszik a folyó árvízi szintjénél. Szabályozni kell tehát a Tiszát a forrásától a torkolatáig, „szilárd épületeket" kell emelni. Az új városszerkezet, a körutak és sugárutak kialakításával, amely alkalmasint segítheti egy