Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
És még egyet a militarizmusról, mely modern értelemben valóságos képtelenség, még a természet szempontjából is. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Kiülnek a mi statistikusaink a magyar tudományos akadémiában és ott, nagy mesterkedéssel, valami szaporulatot mutatnak ki, noha nekem nagy kétségeim vannak az iránt. Azonban Hoitsy t. képviselőtársam statistikai adatokkal a házasságok számát és azok csökkenését a modern rendszer alatt kimutatta. No már, t. ház, egy államnak a fennmaradása, egy államnak a haladása és egy államnak az erősödése csakugyan egyedül a házi tűzhelyeken nyugszik s azért meg kell tenni mindent, hogy az emberek házi tűzhelyeket bírjanak alkotni és nem tűrhető semmiféle oly intézmény, mint a milyen az, mely [150] például még a katonatiszteket is odahelyezi, a hová a dogma bizonyos felekezetek papjait, hogy ott a javakorabeli embereknek ki legyen adva, hogy csak ilyen meg amolyan magas cautió mellett teljesíthessék az emberiség legelső feladatát. (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) Még a pisiológiai processust is megbontják. És aztán akadnak még moralisták, a kik rettenetes felháborodással emlegetik, hogy ime a prostitutió, elerkölcstelenedés. Méltóztassanak kimenni az utczára és látni fogják, hogy azok, a kik iszonyatos nagy késsel az oldalukon sétálgatnak, csinálják elsősorban a prostitutiót. (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) Ezek és azután jönnek bizonyos kuruzslók, banyák, a kiknek rettenetes mesterségük van, ti. az, hogy a csirát gyilkolják meg. A t. igaz, hogy a t. belügyminister ur nem tudott még módot találni, hogy ezen csiragyilkosokat oda állítsa a törvény elébe. És ene az intézményre akarnak önök hivatkozni; azt mondják, ez az állam dicsősége, ez az állam fénye, hatalma, ez a jelen századba teljesen beleillő intézmény — és még a közös ügyes alapon! (Derültség a szélső balon.) Bocsánatot kérek, én nem akarok reflektálni azon esetekre, melyek a közel múltban felmerültek, azok mindössze csak egyes simpthomák. De hogy önök ezen közös ügyes alapon tudjanak valami czélt kitűzni, a miért a hadsereg lelkesedjék az teljes lehetetlen. És ha ana fordulna a sors, hogy Magyarországot meg kell védelmezni, nem bánom bár ki ellen, hát azok a magyarok, a kik a közös hadseregben vannak, csak azt tennék, a mit 48-ban, hazajönnének, mert mi tudnánk nekik eszmét adni, de önök nem tudnak, (Helyeslés a szélső baloldalon.) tehát azok fogják és mi fogjuk megvédelmezni a hazát, az tagadhatatlan tény. ... Sokszor hallottuk, hogy az igen t. ministerelnök ur, onnan az ő székéből, a társadalomban mindenféle deputatiónak és üdvözlő tömegeknek adott válaszában folytonosan azt konstatálja, hogy ime a függetlenségi párt, a melyről különben Jókai képviselő ur elismerte, hogy van programmja és nemes a czél, melyre törekszik, hogy ez nem egyöntetű, ez fraktiókból áll, itt mindenféle nézet van képviselve, a personaluniótól fel egész a köztársaságig, sőt talán a communismusig; hát ilyen pártra akarjátok ti bizni az ország sorsának vezetését? Én t. képviselőház, régen vártam az alkalmat, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzam; mert én itt e pártban az előrehaladottabbak közé tartozom, nincs benne tagadni való. (Felkiáltások a szélsőbalon: Igen helyes! Derültség.) Vannak igenis köztünk [151] olyanok, a kik azt mondják, hogy mi követeljük azt, a mi most minket a létező törvények szerint megillet, kétségben nem vonható, tehát azt mondják, a personal-unió a legközelebi czél. Vannak előrehaladottabbak is; lehetnek olyanok is, a kik pl. a Kossuth Lajos incompatibilitási nézetét vallják magukénak, hanem t. képviselőház, van egy meggondolandó, ti. az, hogy mutasson nekem valaki parlamentet Európában vagy bárhol, (Ugy van! a szélső baloldalon.) melynek előrehaladottabb pártjaiban nem volna képviselve minden eszme, a mely az emberiséget mozgatja; hiszen az angol parlamentben is ülnek republicanusok. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hát ez nem oly óriási csapás, sőt ez nagyon szükséges dolog; mert a mig egy pártban vannak árnyalatok, addig az eszmecsere, az eszmék tisztázása mindig lehetséges és hogy se tespedés, se bizonyos mellékczélokra való törekvés, létre nem jöhet. Én ismerem, hogy a t. túloldal a legegyöntetűbb és a legtökéletesebben egyetértő párt; (Derültség a szélső baloldalon.) s hogy ő tömörülve van Tisza Kálmán személyében a jelenlegi rendszer fentartására, azt is elismerem. A mi minket illet, bármennyire előrehaladt legyen az ember az eszmékben, minket mindnyájunkat, a mennyire a párt tagjait ismerem—én nem a párt nevében szólok, de a magaméban—nekünk egy eszményünk van, ennek az eszménynek neve: önálló, független Magyarország. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ennek az egy eszménynek a magam messzire előrehaladt személyes eszmé-