Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁNDORMUNKÁSOK - MUNKÁS VÁNDORLÁSOK

VÁNDORMUNKÁSOK - MUNKÁS VÁNDORLÁSOK (A Felső-Bodrogköz interetnikus kapcsolataihoz I.) Az eltérő adottságú, különböző eltartóképességgel rendelkező tájak között a munkaerő időszakos vándorlása, a munkaerőhiány és felesleg rendszeres, periodikus kiegyenlítődése átalánosan ismert etnológiai jelenség. A Kárpát-medence vonatkozásában ez elsősorban a centrális síkvidék és a peremterületek közötti kapcsolatrendszert jelenti, főleg az alföldi zóna búzatermése betakarításának időszakában, s az a 16-17. század fordulójától adatolható. A régió etnikai tagolódásából következően ezek a vándorlások igen gyakran különféle etnikumok csoportjainak időszakos találkozásával jártak, ami egyértelműen kimutatható különféle műveltségi elemek elterjedésében, bizo-nyos innovációkban is.

1 Zemplén vármegye 1918-ig a vándormunkások legnagyobb kibocsátói közé tartozott a Felföldön, együtt Pozsony, Nyitra, Trencsén és Árva megyékkel. A 18. századtól különösen sok adat jelzi, hogy Felső-Zemplén népe a nagy nyári betakarítás idején a Tiszántúlon és az Alföld más területein keresi meg a télre való kenyérgabonát. Egyértelműen hozzájárult ehhez az észak-zempléni falvak rossz táji adottsága, gyenge megtartó ereje. A hegyi, eróziós szántóföldek, a mostoha klíma csupán kisebb értékű gabonafélék termesztését engedték meg. De vándorlásra szorította a népesség nagy részét a birtokstruktúra is: a Bodrogközzel rendszeresen kapcsolatot tartó északi ruszin falvak, amelyek telepeseket is kibocsátottak a Tisza és a Bodrog mentére, a 18. század derekán nem rendelkeztek egész telkes jobbággyal, csak töredék telkesekkel, s nem volt a közelükben olyan hely, ahol a népesség napszámos munkát vállalhatott volna (pl. Ulics, Ublya, Zboj stb.).

2 Hogy a vándoraratók tevékenysége Zemplén vármegyében általánosan elterjedt lehetett, arra - közvetve - következtetni enged a vármegye 1736-ban kelt rendelete, ami már szabályozni igyekszik az aratórészt.

3 „Valóban nem kevés terhével vexaltatásaval az Helységek tapasztallyuk, hogy aratásnak idején a gazdakai az részes aratók mind tiszta és rosos Búza ugy nem külömben árpa, zab, és köles veteményekbűl hányadán ki adandó résznek véget teczések szerint ekkoráik alkudának ugy hogy Vármegyénkben olykor hatódán, őtődén is némely helységh béliek aratni kintelenittetnek, kihez képest ezen szokásnak eltávoztatására ugy végeztünk magunk között hogy ennek utánna a gazdák az részes aratókai teczések szerint alkudni semi képpen ne merésze lyenek hanem annak idejében az iránt essendő determinationktul varjának a mint is ez idén az őlőnek szűk voltara való nézve, lévén ugy is mostanában elégséges munkás ember az olyatén arató részt tizedik keresztnek kik adására limitaltunk. Annak okáért igen szükségesnek tartanak, ha Nagtok kigyelmetek velünk eddig is tapasztaltatott szomszédcsagos s attyafiságos szeretetibul ezen köz jóra czélzó dolognak elő mozditatásában egyenlő akarattal leendő vigezésit, s rendelésit tapasztaltatnak hogy az által is megh nyomorodott szegénységünk meg vigasztaltassék." 1 Csak a legalapvetőbb irodalmat említve: Balassa Iván 1985.; Rácz István 1980.; Fal'tanová, Lubica 1978. 73-82.; Összegzőén: Viga Gyula 1990. 205-235. 2EAS.10.; Takács Péter - Udvari István 1992.49., 72., 100., 111., 117. stb. passim 3 Zm.Lt.Prot.28. pg. 625-626.