Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ

legelőt. Igaz volt-e, nem tudom. De a legények bolondították is a népet: töklámpával mentek, meg csörögtek a lámpával, mintha az indzsellér járna." (Kisújlak, Takács István r. kat., szül. 1908.) „Azok a réten jártak, ahol az arany volt elásva. Én sokat láttam indzsillért. Legény voltam, vittük ki este legelni a lovat a sarnyúra. Távol volt tőlünk, csak úgy szaladtak a föld fölött. Még a lánca is csörgött! Azt mondják, hogy a lánccal méri a földet, mert el van átkozva. De a tanítónk mesélte, hogy a földgáz ég, az világít." (Zétény, Anderkovics János r. kat., szül. 1920.) Mágikus tárgyak (P) Néhány adat utal a vasfű ismeretére a Felső-Bodrogköz falvaiban.

55 „Apám azt mondta, hogy a Petrence közt van ott egy darab rét, igen jó fajta vegyes fű van rajta. Arról lehet megismerni a vasfüvet, hogy a harmatcsepp piros rajta. Akkor aztán hirtelen ki kellett tudni szakítani, megelőzni. Volt olyan betyár, Rózsa Sándor vagy Savanyú Jóska. Oszt akkor a kezébe a bőr alá betették neki, és ha rátette a kezét a zárra, kinyílott." (Szentmária, Majtkrics József g. kat., szül. 1923.) „Azt mondták, hogy van egy olyan virág, ami május első hetében (!) virágzik, de csak éjfélkor. Azt mondták, akinek sikerül ezt a virágot elkapni, az minden zárat ki tud nyitni. Vasfűn&k hívták. Kimentek a nagy bátyámék, szabad részen legeltették a lovat. Lestek öten is. De kinyílott, olyan gyorsan elvirított, hogy nem sikerült nekik elfogni. Ez egy olyan boszorkány valami!" (Nagytárkány, Csóka László r. kat., szül. 1919.) Tabu (Dologtiltó napok hiedelmeihez) (R) „Péntek szerencsétlen nap volt. Nem lehetett semmibe fogni, még vásárolni sem volt érdemes pénteken, mert akkor az nem sikerült. Ezt a mai napig is tartják." (Ladmóc, Pásztor Erzsébet réf., szül. 1923.) „Vasárnap azt mondta apám: tűt nem akarok látni a kezedben! De amikor rossz idő volt, és aratni kellett, akkor vasárnap is muszáj volt menni kaszálni, de csak ebéd után." (Lelesz, Szűcs Jánosné g. kat., szül. 1931.) „Sarlós Boldogasszony napján nem szabad mosni. Bálintné mosott egyszer és még azon a napon elvágta sarlóval a kezét. Az öreg Anna néni mesélte, hogy első pénteken sose mosson senki, mert ha akkor mos valaki, a tekenőben vérré válik a víz. Ezt az öreg Lesko néni látta is." (Szolnocska, Gyeri Jolán r. kat., szül. 1927.) 55 Vö. Gunda Béla 1989. 71-84.; Balassa Iván 1963. 59.