Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

ÜNNEPI VERSEK ÉS KÖSZÖNTŐK

Nohát szép mezejének, Érikon tetejének. Ó, mely sok száz, ezer megholt, kinek neve Szent István volt. De te megmaradtál, napodra virradtál, így legyen, Ámen! Úgy legyen, Ámen! (Pacin) lb. (Dallammal) Pendítsd múzsám lantodat, lendítsd fel muzsikádat! Mert ideje trombitádnak, hogy harsogjon Virginálnak! Menjünk el seregbe, ott víg kedvvel muzsikálnak. Mert a napnak sugara, rásüt István napjára. O, mely sok százezer megholt, kinek neve Szent István volt. De te megmaradtál, napodra virradtál. Igy legyen, Amen! Úgy legyen, Amen! (Pacin) (Folytatás köszöntő verssel) 7 »3*6 1 1 r r J i j 9 4 4 4 J i i r r

J * i— Eljött név- na -pod ün-ne-pe, Szi-vünk ö-röm-metvan te-le. -/* 3 4 5 f ^ . il r r r v. —1 i r i» ,74 3 4 4 W j—F |j i r i a| 1

J í r h Azt ki-ván-juk, élj^l-do-gan, Re-szed le-gyen min-den jó-ban. j* sinn J JiJi r h\\ r f f'Çj

j Ad-jon az Ür ls-t©n né-ked, Bol-dog-sá-got, hosszú él-tet. ïï r ,r m r m 4 4 4 * i Tá-vo-lit-sa tó-led a bajt, Le-gyen úgy, mint f snJ r p r.v:ir r r j i

f.T

1

"^ Szi-ved ó-haji, Le-gyen úgy mint szí-ved ó-hajt.