Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL
előtted süvegem megemelem. Oltárodnál könyörgöm, olyat iszom, csak ugy nyöszörgőm. De tudod-e, mit tettél velem? A múlt éven a „Hangya" előtt jól meghendergőztettél a köven! 1 A teremtő fádat, teveled most elbánok! Be az áristomba! " * 3. Radban az elmúlt években újították fel a betlehemes játékot: a helyi polgármesteri hivatal gyűjtette fel a játék szövegét és dallamát néhány idős férfitől. Szövegét alább adom közre. Szereplői: Három pásztor, két öreg és az angyal. Kéredzkedő: Angyal: Pásztorok: Angyal: Pásztorok: 1. pásztor: 2. pásztor: Dicsérem a Jézust, engedelmet kérek, hogy e házba minden szó nélkül belépek. Társaim kint vannak, betlehemmel várnak, bejönnének mert már nagyon fáznak. Mit felel a házigazda: szabad-e vagy nem? Mennyből jöttem mostan én Tihozzátok, és én néktek vigadozó hirt mondok. Ma született Isten fia, a kis Jézuska, akit éppen óhajtottunk világ váltságra. Mennyi könnyek, annyi csöppek érettünk hullnak, ezek a mennyei vizek lelkünkre folynak. Tririfusz regisz angyalórusz, nász tusz tesz szinegrációrusz regiszturesz tuturesz, regisz turesz pászturesz, szándándaó szándándó. Hej pásztorok, hej pásztorok, jöjjetek be gyorsan ez városba, megszületett Jézus a jászolban. Mi ha megyünk csak sietünk Betlehem városába, mi ha megyünk csak sietünk Betlehem városába. Dicsérem a Jézust engedelmet kérek, hogy a házba minden szó nélkül belépek, Mert pásztor ember is oda veti magát, ahol a hidegtől melegnek érzi a szobát. Még a csillagok is táncra kerekednek, midőn az emberi szem szikrát vet. Dicsérem a Jézust, épp Téged kereslek, mert megvallom, magamba lenni félek. Amióta élek pásztor ember vagyok, a magam árnyékától meg sem riadok. De az éjjel a nyájat elhagytam, mert csodálatos kísértetet láttam. Gyönyörűen énekelt, szárnya is volt neki, s az egész ruhája csillagokkal volt teli. 115 A szövegben szereplő "Hangya" a Hangya Szövetkezet épületére utal.
