Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Karácsony viliáján a gazdaságban levő mindenféle magból összegyűjtöttek: búzát, rozst, zabot, kukoricát, babot, borsót, lencsét - helyenként még kendermagot is -, s azokat bevitték az ünnepi asztalhoz. A magvak az ünnepi asztalon változatos formában jelentek meg: különböző alakzatokban az abrosz alatt, edényben az asztal közepén, ritkábban az asztal alatt (lásd táblázatban). Radban a káposztaleves tálját ráhelyezték az abrosz alatt, az asztal közepén levő magkupacra. Bisten vaspénzt is kevertek a magvak közé. Borsiban fokhagymacikkeket is tettek az abrosz alá, az asztal alá pedig egy nagy bécsitököt állítottak. Karácsonyi magvak elhelyezése ünnep utáni felhasználása Abara + o Battyán + o Bély + v Biste pohárban az asztalra o Bodrog vécs + o Borsi + o Boly + H Garany + o Hardicsa + o Imreg + o Kisdobra asztalon, tányérral leborítva v Kistoronya + o Kisújlak + o Lelesz + kertben szétszórják Nagykázmér pohárban az asztalra o Nagytoronya + o (szlovákok is) Örös + o Pálfölde + o Rad abrosz alá középre beteg szarvasmarhának Szentmária + H Szinyér + elégették Szürnyeg szakajtóban az asztal alá o Véke + o Zétény szakajtóban az asztal alá o + = a szemeket szétterítik az asztalon, s úgy takarják le abrosszal; o = a magvakat a baromfinak adják; v = vetőmagba keverik a magvakat; H = elles után a tehén takarmányába teszik a karácsonyi magvakat A magvak az ünnep alatt - ritkábban egészen vízkeresztig - az asztalon, ill. asztal alatt maradtak, aztán - hasonlóan más, rítustárggyá váló élelmiszerhez, tárgyhoz - megkülönböztetett funkciót kaptak. Legáltalánosabb az volt, hogy a szemeket az aprójószággal etették meg, esetleg a tavasszal kikelő aprójószág elé vetették. Keverték a vetőmag közé, hogy bő termés legyen a tavaszi vetésből, de volt, hogy egyszerűen csak