Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

A FELSŐ-BODROGKÖZ 18-20. SZÁZADI ÁLLATTARTÁSHOZ (Megjegyzések a Bodrogköz történeti ökológiájához)

nem tudjuk hova ki hajtani..." A panasz vizsgálatára a vármegye deputációt küld ki, amelyik megállapítja, hogy „... az idén a midőn már Néhai Báró Sennyey János Successori eő Nagyságok fel osztoztak Földes Urak Báró Sennyey Károly az nékie jutott Leányvári Erdőt a mellyben ez ideig mindenkor az boldogult Báró alatt Legelőjük volt ki zárattattak ... a Leányvári Erdőben meg nem engedtetvén a Leányváriaknak a Le- gelést, a Szomszéd Láczi és Agárdi Erdőbe engedte légyen meg a panaszolkodóknak a legelést ... mivel az Agárdi erdőre a Báró Sennyey István és János, a Láczira pedig a Nagy Mlságu Gróf Majláth eő Excellentiája erdejében Aminthogy még a Lineák ki vágva nem lennének:/ az bé hajtás meg nem engedtetnie, annál fogva az azon Erdőkben lévő Legeltetést is nem használhatnak ... az boldog emlékezetű Báró Sennyei János régtől ólta egyik részét a Leányvári Erdőnek bé tilalmazván, másik rész legelőjöknek szolgált, a régibb időkben pedig a midőn még a Dőry Just is Báró Sennyeiek birták, hogy egy esztendőben valamint a más kül földi úgy a Leányvári lakosok is a legelésért a Földes Uraságoknak fizettek..."

29 Az erdők védelmének kiterjedt jogi keretét az 1807. évi 21. törvénycikk rendelkezései adják, amelyekre ugyancsak gyakran hivatkoznak. Az ágcsernyői Szerdahelyi László neje, Nedeczki Theresia az imregi erdő pusztítására hivatkozva kívánja annak zár alá vételét. „Méltóságos született Gróf Buttler Borbála Asszony ... az Imregi Nagy Erdőt, ámbár közös legyen is ... olly szer felett, és szembe szökő módra pusztitja, szünet nélkül való vágattatására határtalan engedelmeket osztogat, a Legelőt külömböző hellyekről befogadott számos marhákkal semmivé teszi, s ez által a fák növését is annyira akadályoztattya, hogy a nevezett Nagy Erdőnek, mellyhez nékem is és több közös Birtokosoknak szintúgy közünk vagyon, végső elpusztítása eránt, mindnyájunkban méltó félelem és előre való aggódás támadhat. Mivel pedig az 1807-ik Esztendőbeli 21-k Törvény Czikkelynek jóltévő rendelése a pusztítani kezdett erdők gondviselésére különösen kiterjedne, s az efféle kibizonyitott pusztítások mind meg gátolhatnának, mind szoros büntetés terhe alatt tilalmaztathatnának. ... Imregi Nagy Erdőben eddig mértéktelen gyakorlott fa vágatástól, ortásXóX, legeléstől eltiltatni, magát az Erdőt a büntetés terhe alatt megtartandó szorossabb Törvényes zár /:Sequertrum:/ alá vettetni, s annak Gondviselőjének /:Sequertri Curatorának:/ Tekintetes Szemerei Szemere István Urat kirendeltetni kérem..." 1832-ben Kisdobra jobbágyai a földesúr erdei kártételére panaszkodnak. „...Dobra Helységének szabad használása alatt levő Cserjék nevü tilalmas erdejek, Msgos Sennyey Károly ő Nagysága Ketske nyájjával legeltetik, s noha abba se fajzás se legeltetésben szabad használása nem volt; a nyövések lepotsékolása mellett károsittatik..."

30 Hogy az erdők 1807-ben történő sequestruma milyen nehéz helyzetbe hozta a térség állattartását, arra Újhely városának 1825-ben kelt kérelme a bizonyíték.

31 Az újhelyi Long nevezetű erdőt az 1807. évi 21. törvény seguestrum alá vette, mivel a korábban mértékletes használatra adott területeken visszaélést tapasztaltak. Az erdő sectiokban történő vágását vezették be, az erdőt a Silvanális regulatio alá vették, aminek következtében a „folyamodó S.a.Ujhely várossá közönsége részérül az eddig századoktúl óta 29 Zm.Lt. IV-1008/g.Loc. 199. No. 80. 30Loc.Jur. 198. No. 133. 31 Loc. 268. No. 840.