Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Húsvéti sonka csontja elégetik mágikus szerepet kap Abara i Bácska Battyán Bély + Borsi + Garany Imreg + Kaponya V Kisdobra + o Kistoronya o Kisújlak V + Lelesz o Nagygéres Nagykázmér V Nagykövesd Örös 0 Rad i V Szentmária + V Szinyér V Szolnocska + Szürnyeg o Zemplén V Zétény i - = az ünnep után elégetik a csontot; i = az időjárás elleni védekezésre használják; v = a lakóházat védik a csonttal; + = az állatok védelmére szolgál; o = veteményt védi a szentelt csont A csontot ki is vehették a szerhából égzengéskor, s a borulat irányába tartották, hogy a vihar menjen el.

37 Radban zivatarkor lapát parázsra tették a csont darabját, s kivitték az ajtó elé, hogy füstje szálljon szét és űzze el a vihart.

38 Többféle módon jelent meg a szentelt sonka csontja az állatállomány védelmében, szerepe gyakran összefonódott a rontás, ill. a boszorkány kártétele elleni prevencióval is. Bélyben megégették a csontot, s annak hamujából kevertek a beteg jószág táplálékába. Szolnocskán és Imregen a megszáradt csontból törtek egy darabot, s annak füstjét tartották gyógyító hatásúnak a beteg jószág számára. Az utóbbi helyen fűzfából kellett a tüzet megrakni, annak parazsára tették a szentelt csontot, s a tehenet efölé, ennek füstjébe állították. (Szerepet kapott itt a megszentelt rozmaring is, lásd alább.) Az istálló küszöbe alá, jászol alá vagy a jószág lábai alá beásott csontnak rontást megelőző szerepet tulajdonítottak, de ugyanez rontást is szolgálhatott, ha más istállójában ásták el (Kisdobra, Szentmária). Ugyancsak preventív, rontást megelőző céllal ásták el a pásztorok a 37 Rudas Rudolfné, Szinyér. 1929-ben született római katolikus adatközlő. 38 Kendi Jánosné, Rad. 1923-ban született, római katolikus.