Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Szentelt barka Prevenció Gyógyítás Halottkultusz Abara 0 Bácska + Battyán + X Battyán 0 Bély + Garany 0 Imreg 0 + Kisdobra 0 X + Kistoronya 0 Körtvélyes (ruszinok) 0 X Lelesz 0 X Nagytárkány 0 Nagytoronya 0 + Örös 0 Rad 0 + + Szentmária 0 + Szolnocska 0 Véke 0 + Zemplén 0 X Prevenció célja: 0 lakóház védelme villámlástól; + torokfájás ellen; X vetemény védelme Nem szerepelnek a táblázatban azok a falvak (Nagykövesd, Nagygéres, Zétény), ahol nincs preventív szerepe a szentelt barkának. Ezeken a helyeken a szentelt gyertyát gyújtották meg a nyári zivatarkor, villámláskor. Garanyban zivatarkor a szentelt birkát a két szentelt gyertya közé tették. Zemplénben ha beteg volt a háznál, vagy „jártak a szellemek", akkor meggyújtották a száraz barkás ágat és körülvitték a házon. Hasonlóan körülfutották a házat nyári villámláskor is a meggyújtott barkával.

21 A szentelés után, a templomból hazajövet általában lenyeltek a családtagok egyegy szem barkát, hogy ne legyenek torokfájósak. Ritkább volt az, hogy a barka a gyógyításban kapott szerepet: ilyenkor lenyelették a beteggel, vagy - ha valakinek a füle fájt - a tűzre vetett barka füstjébe tartották a beteg testrészt (Rad, Nagytoronya). Radban a beteg jószágnak is adtak a szentelt barkából. Szórványos adatok vannak a vetemények, kert szentelt barkával való védelmére, ez sok hasonlóságot mutat az úrnapi zöldág használatával. Pl. Kisdobrán a frissen szentelt, barkás ágakból a szántóföldön és a kertben is szúrtak le, majd mikor a barka már a házban is elszáradt, azt széttördelve a kertben szórták el. Bár falvainkban általános volt az, hogy a jószágot az első tavaszi kihajtáskor zöld leveles gallyal terelték, csupán Kisdobrán említették, hogy nem egyszerűen zöld ág, hanem szentelt barkás vessző szolgált erre a célra. 21 Konyár Jánosné, Zemplén, 1909-ben született görög katolikus adatközlő.