Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
ELTÉRŐ MŰVELTSÉGI JEGYEK TÜKRÖZŐDÉSE A FALUCSÚFOLÓKBAN
A szöveg a komé és kanyarét nyelvi alakokban, a kisgéresiek jellegzetes tájnyelvi kifejezéseiben ér el konkretizált és egyben mosolyogtató hatást. Ugyancsak általánosan ismert falucsúfoló az, amelyik a géresi templom eltolásáról szól. A vándoranekdota itteni vonatkoztatása helyi megfigyelésen alapul: a géresi református templom valóban szinte az utca vonaláig nyúlik ki, a helyrajzi feltételeknek megfelelően. A szövegvariánsok közül Szilágyi Pál 1940-es gyűjtését adom közre. 32 „A géresi templom mellett nagyon szűk az utca. A t. városi tanács elhatározta tehát, hogy a templomot arrébb tolják. Megállapították, hogy pont egy guba szélességnyivel kell odébbtolni. Az egyik sógor mértékül a templom elé tette a gubáját, azután nekigyűrkőztek s tolni kezdték a templomot. Rögtön megnézték, hogy mi az eredmény: a guba eltűnt (ellopta egy cigány). Boldogan állapították meg, hogy rátolták a templomot." „Ott vannak azok a pincék Géresen! A két öreg - Mislai bácsi meg Bérezi bácsi jól berúgtak a pincében. Leértek, szépen sütött a hold, csillogott az aszfalt az úton. Állj meg, te Bérezi, itt víz van! - Aratáskor volt éppen. - Hát én meg nem tudok úszni! - Mindjárt kipróbálom, milyen mély! - Az öreg beleugrott, négykézláb átmászik, viszszaszól: - Gyöhetsz, csak bokáig ér!" 33 „Amikor közeledett az aratás, a szél fújta a gabonát, ami hullámzott. Az egyik férfi ember éppen erre járt a határban, és mikor ezt meglátta, szaladt haza és kiabálta: Komé, gyertek gyorsan, kaszáljuk körül, mert szalad a gaboné." „Kimentek a géresiek a szőlőbe kapálni, a komé, meg a másik. Mezétláb voltak, mert jó meleg volt a homok a szőlődombon. Az egyik bedugta a lábát a homokba oszt mozgatta. - Nicsak komé, túr a vakkondáré (vakondok)! A másik meg fogta, odavágott neki a kapával, elvágta a lábát." „Valamelyik géresinek Amerikából küldött a komé egy ébresztőórát. Kivitte magával az aratáskor, letette a búzába. Amikor az óra csengője megszólalt, a komé megijedt, s szaladt be a faluba, kiabálva: - Emberek, asszonyok, kaszára-kapára, pittyegetős fene jár a határba!" „Volt egy Gál nevezetű. Hát éjszaka vagy hogy, tekergett, valószínűleg be lehetett csípve, mert ahogy járt ott a határban, hát egyszer csak elgágogta magát az az éjjeli madár, hogy 'GÁ-GA. E meg azt hitte, hogy valami mennyei látomást lát vagy hall, hát felkiált, hogy: 'Én vagyok az Uram Isten, a kisgéresi Gál!' - hát így volt." A falucsúfolók egy része legközelebb a vicc műfajához áll, s az adott elepüléshez való kapcsolása egy már kialakult hagyomány újabbkori folytatása. A gorombább szövegek közlésétől eltekintek. „Kisgéresbe még volt egy olyan mondás is, hogy megették a nanót. Amerikába' a nagyanyjuk meghalt, hazaküldték a hamvait. Azelőtt meg küldték két doboz kakaókávét. Megírták a testvérek, hogy fogják hazaküldeni a nanónak a porát. Először jött a nanó por, azután jött a kakaó. Ezek meg azt hitték, hogy a nanó por a kakaó és megették. Erről maradt fenn, hogy a kisgéresiek megették a nanót." 34 „Kisgéresen ment az öreg a surccal az ökör előtt, és kérdezték tőle, miért nem ül fel? - Nem ülök fel, mert sietek! - mondta." 35 32 Bodrogszentes, E. A. 166. 33 Szabó János, szül. 1925. (Perbenyik) 34 Matyi József, szül. 1907. (Rad) 35 Komáromi József, szül. 1923. (Kisbári)