Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS GYÜMÖLCSKERESKEDELEM
Tisza kertje, és száraz malma, mellyek esztendőnként szép jövedelmet adnak, kivált az előző hét, nyolcz esztendőktől fogva, midőn Határjaink az árvizek által annyira elnyomattatva voltak, hogy aratni is csak csolnakon, szekerén fel türekezett gatyába jártunk szántó földinknek csak hatjait szántogattuk, taklászokat aratgattunk, s egyedül Tisza gyümölcsös kertjeinkből bé vett haszon vételekből tartottak meg magunkat, csak nem az éhei haláltól gyermekeinket." Az 1836. évi X. törvény szerint a Felső-Bodrogköz falvaiban is megkezdődött a települések határainak tagosítása. Kistárkány tagosítási térképe 1845-ben készült, 17 1846ban pedig megtörtént a régi földek összeírása és a Tisza-kertek felvétele a földkönyvbe. Ezt követően 1847-ben zajlott le a rendezés. Ezután azonban még hat évtizeden át folyt a tagosítás körüli pereskedés, aminek terjedelmes iratanyaga lehetővé teszi témánk 19. századi előzményeinek felvázolását, az ártéri gazdálkodás, benne a gyümölcstermesztés felvázolását. 18 A Tisza-kert használatához érdekes adalék egy 1847-ben a vármegyéhez írott panaszos levél. „Megyebeli Kis Tárkány Helységében és határában... osztályomba jutott birtokomba több ízbe meg háboríttatván: - nevezetesen Tisza kertembe a Mérnök Úr által le veretett karókat meg háborították; ugyan ott most leg közelebb kertem közepin lévő körtvéfáról körívemet lerázták; ...ismét más Tisza kertembe nyíl szerént nekem jutott alma fámról az almát le szedték." 19 A több darabban levő Tisza-kert és annak nyilas osztása egyértelműen jelzi a terület közös használatát. Az 1840-es évek elején többször említi forrásunk az erdőt szegélyező Tiszakerteket, irtványkerteket az Örvény-háton, s a tagosítási eljárás során a kertekért megítélt kielégítés is igazolja, hogy azok területét, a partmenti sávot irtással tették művelhetővé. Az 1845. évi térkép és földkönyv - a belső birtok, szántóföld, erdő és pázsit mellett - a Tisza-kertet külön dűlőbe sorolta, s 56 darabba osztotta, a telki állomány arányába. Ezek a parcellák a Kistárkány határát keletről és délről övező Tisza mentén húzódtak végig. Maga a Tisza-kert helynév a határ déli részén, a folyó később átvágott nagy meanderétől nyugatra jelenik meg, később a helyi nyelv valamennyi folyó menti kertre ezt az elnevezést használta. A többi, a térképen megjelenő helynév - kertnevek - az élő nyelvben már csupán dűlőnévként élnek. 1845-ben Luzsnya-sürüje irtványföld és a Tisza között a Luzsnya-kertek húzódtak, azoktól délre az Örvény szög parcellái, délen a Győri szög kertjei. A klasszifikáció ezeket a területeket is Tisza-kertként vette számba. A recens adatok az írásos forrásokat erősítik meg: a Tisza-kertek fokozatosan váltak többhasznúvá, s az irtás lényegében megkímélte az árterek gyümölcsfaállományát. Az irtás a part felől haladt a Luzsnya sűrűje nevű határrész erdősége felé. A Tisza-kertek fokozatosan kerültek művelés alá, s bár az 1920-as évekig megőrizték az ártéri gyümölcsösök extenzív hasznosítási formáit, a korábbi vad gyümölcserdő egyre inkább művelt kultúrtájjá szelídült. Amíg 1845-ben 973 (magyar) hold volt a Tisza-kertek és az erdők területe, századunk negyedik évtizedére az erdő már csak 16 kat. h. maradt. 20 De csökkent a kertek területe is, amikor azokat az árrendezés a gátakon belülre szorította. 17ZmLt.U. 62. 18 ZmLt. 16. jegyzetben hivatkozott irat. 19 ZmLt. Loc. Jur. 398. No. 127. 20 Csíkvári i. m. 56.
