Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 3. Katolikus szerzetesek-protestáns egyház
diósgyőri zálogbirtokosok kezén vannak, ekkor azonban már árenda formájában. Először 1570-ben adja bérletbe (in arendam collocasset) a ládi és újhelyi egyesített kolostorok vikáriusa a diósgyőri, miskolci és csabai pálos javakat enyingi Török Ferencnek 7 évre 1000 forintért. 5 A zálogbirtokosok birtokpolitikájában jól artikulálódik a diósgyőri uradalom bizonyos egységes igazgatásának és integritásának terve, hiszen az uradalom területén lévő pálos javak megszerzésével nemcsak allodiumuk gyarapszik, hanem fontos ipari, kereskedelmi objektumok: malmok, kocsmáitatásra alkalmas kúriák birtokába is jutnak. Özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Borbála és gyermekei: István, Zsuzsanna és Ilona 1572-ben megújítják a pálos bérletet 8 évre, ugyancsak 1000 forintért. Az Egri Káptalan oklevelében Török Ferenc özvegye és örökösei a pálos ingatlanok mellett felsorolják a Bábonyibércen lévő szőlőkből származó kilencedjövedelmet is (cum nonis vinorum ex promonthorio Babay Bercz nuncupato provenire debentibus), valamint a diósgyőri Barátok-hegyének egészéről származó borkilencedet (cum Nonis vinorum totius promintorii). 246 Csak a pálos kolostor gazdasági számadásainak ismeretében dönthetnénk el, hogy vajon a teljes Bábonyibércre vonatkozott-e a pálosoknak még Mátyástól nyert javadalma, 24 a közben telepített szőlőkkel együtt, vagy csak bizonyos részére. Ez utóbbira enged következtetni az a distinkció, melyet az oklevél szerkesztői tettek, amikor a diósgyőri Barátok-hegyénél hangsúlyozták, az egész (totius) promontoriumra vonatkozik a kilencedjavadalom. Mátyás király földesúri járadékáról mondott le annak idején kedvelt pálosai javára, s a zálogbirtokosok ezt, az eredetileg földesurat illető borjavadalmat veszik most vissza, igaz, árenda formájában, erősítve az uradalom egysége visszaállításának tendenciáját. 1577-ben, mikor a szőlőhegyek szerint írták össze a decimátorok a miskolci bordézsmát, a Bábonyibércen 105 (!) dézsmaadó fizetett, a földesúri kilenceddel egyenértékű egyházi tizedük összesen 243 egri köböl 19 icce bort tett ki. 248 A bérlet leteltével legközelebb 1591-ben újítják azt meg, ezúttal azonban csak a zálogbirtokosok egyike, a fiúörökös: enyingi Török István, aki 3 évre árendálja 170 forintért a lerombolt kolostor (monasterium dirutum) ingatlanait. 249 A többes birtoklás idején nem ritka gyakorlat, hogy az uradalom területén más birtokjoga alá tartozó javakat külön-külön is bérbe veszik a conpossessorok. 1594-ben ugyancsak Török István veszi bérbe a pálos birtokokat, akkor azonban a diósgyőri uradalomhoz tartozó javakon kívül a zalai Örvényest és Enyerét ill. a Veszprém megyei Vázsonyt is. 250 A diósgyőriekért 170, a dunántúliakért 300 forintot fizet Bartulich Simonnak, a pálos rend generálisának Török István. A zálogösszegek egy évre számított csökkenő tendenciája (1570:143 forint, 1572:125, 1591-1594:50) mutatja a birtokok csökkenő értéket a század végének politikai-gazdasági bizonytalanságában. 1595-ben Török Fruzsina férje, bedeghi Nyáry Pál, az egri vár utolsó kapitánya, sógorával, enyingi Török Istvánnal együtt köti meg az újabb zálogbérleti szerződést a generális perjellel, ezúttal azonban csak egy évre 150 forintért. Vajon miért ugrott így meg a pálos javak értéke a mezőkeresztesi csata előtt 1 évvel? Erre a források elégtelensége miatt nem kaphatunk választ. A pálosok szentgyörgyi szőlője évszázadokon át fontos tájékozódási pont volt a miskolci promontoriumon. A szőlő legpontosabb topográfiai adatait a Bornemissza István deák és Hanvay Katalin 1574-es szőlőcseréjéről szóló oklevél szolgáltatja. 252 Hanvay 245 OL AP fasc.604. fol.5-10. No.2. 246 OL P 108 Fasc.L. No.235. 247 OL Dl 13582 248 OL Reg.Dec. Borsod 1577/5 249 OL AP fasc.604. fol. 16-18. No.5. 250 OL AP fasc.604. fol.20-16. No.6. 251 OL AP fasc.604. fol. 19. No.7. 252 OL P 108 Fasc.L. No.241.
