Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 3. Katolikus szerzetesek-protestáns egyház

Katalin szőlőjét északról a ládi remetebarátoké határolja (Relligiosorum fratrum Eremitarum de Laad), keletről egy szekérút, nyugatról egy gyalogút, északról vitézlő Zalatnay Bertalan deák szőlője. A ládi pálosok említése jelzi, hogy a diósgyőri kolostornak már a neve sincs meg a szőlőbirtokosok között 1574-ben. A tapolcai apátság mint kolostor s mint különleges feudális birtokjoggal rendelkező intézmény kora újkori sorsa sokban emlékeztet a pálosokéra. A szőlőbirtokán tizedet és kilencedet is szedő apátságot az 1530-as években a szendrői Bebekek dúlták fel.

2 3 Balassa Zsigmond itt sem rest megszerezni az apátság birtokai feletti földesúri jogot 1547től Kolosváry Jánostól, akinek azt az uralkodó adományozta, majd Balassa az uralkodótól veszi évenként árendába a jövedelmeket (ex inscriptione Regis Ferdinandi possidebat in arendam cessisse), amint az Egri Érseki Levéltárban megőrzött, az apátság történetéről 1634-ben készült feljegyzésben olvasható.

254 1563-tól egy rövid ideig Perényi Gábor bírja az apátsági javakat, majd 1569-ben Gáspár barát Török Ferenc diósgyőri birtokosnak valamint Czikó Mihály és Bakos András miskolci nemeseknek adja árendába. Az ő kezükből a Szepesi Kamara szerzi meg 1570-ben, s egészen 1606-ig osztozik a szendrői vár officiálisaival annak birtokában.

2 A tapolcai apátság miskolci javai közül a szőlőkről hallgatnak a 16. századi források. Nem tudjuk, az 1717-ben apátsági tulajdonban összeírt szentgyörgyi 40 kapás szőlő

256 a kora újkor első századában megvolt-e, kik művelték, s osztozott-e a többi javak sorsában. Az apátság miskolci javai közül a legfontosabb továbbra is a jobbágyi szolgáltatások alóli mentességet élvezett piaci kőház és főként az itt üzemeltetett kocsma volt. A kocsma 257 alatt az 1717-es összeírás alkalmával 2 pincét is összeírnak, melynek építése valószínűleg a későközépkorrra nyúlik vissza. A Curia Regalis (1717)

258 ill. Király háza (1633)

259 néven ismert miskolci épület elnevezésében valószínűleg a 16. századi királyi tulajdonjogra ill. kamarai kezelésre utal. A szendrői vár és a Szepesi Kamara miskolci ingatlanbirtoklása idején ezt a házat és egy besenyői szőlőt, melyek a tapolcai apátsághoz tartoznak (domum quandam in oppido Miskolcz habitam ac vineam in promontorio pagi Bessenyeo adjacentem omnimo ad Abbatiam Tapolczensem pertinentes) 1572-ben Temesváry Mihály szendrői alkapitány (vicecapitaneus) kéri adományként (gratiose conferre) az uralkodótól elmaradt 700 forintos zsoldja fejében. A Szepesi Kamara azonban semmiképpen nem szakíthatja el a szendrői vártól a házat és szőlőt (domum et vineam ab arci Zendereo avelli minime posse), ezért a függőben lévő zsold (liquidum sallarium) megtérítését kéri, de megelégszik Vég Sebestyén és Mihály tolcsvai szőleivel és Végh Mihály tolcsvai házával és pincéjével is, melyek magszakadás folytán háramlottak az uralkodóra.

260 A szendrői várkapitány óhajtott tranzakciójában a miskolci kúria és egy besenyői szőlő 700 forintos árral, ill. több tolcsvai szőlő és egy tolcsvai ház ill. pince értékével mérhető. Az a miskolci kúria, amely az apátság szimbóluma lett az évszázadok alatt a miskolci topográfiában, 1561-ben a tapolcai apát lakóhelye lett. Szokalinszky István szepesi püspök és tapolcai apát 1561 körül a lerontott apátságból ide helyezte át rezidenciáját, innen 253 Dobrossy 1983 76. 254 HmLt XIII-3/c 51. Cl.III.TTT No d/2587 255 Uo. 256 Dobrossy 1983 78. 257 Uo. 78. 258 Uo. 78. 259 HmLt XIII-3c 51. Cl.III. No.d/2587 260 OL NRA 933/21. Szendrei 1904 II. 120. ezt a latin nyelvű iratot is félreértette: Temesváry Mihály elpusztult miskolci házát s az általa Besenyőn ültetett szőlőjét Tolcsván lakó Vég Istvánnak 70 forintért eladta