Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 2. Nemes szőlők-nemesek szőlei
zálogbirtokosok valamint Miskolc bírája és szenátusa ad egy szőlőt Bakos Balázsnak elfogatását és börtönben tartását feledtendő (in rationem captivationis et in cyppum depositionis). 215 A Fermeze (Ferincze) szőlőhegyen lévő műveletlen szőlőt, melynek délről Ötvös János, északról Korinci (Kwrinczi) Sebestyén szintén műveletlen szőlője a szomszédja, Kis-Lőrincz Szőleje néven ismerik, s már sok év óta hever műveletlenül, háramlás útján szerezték meg a zálogbirtokosok (ab annis multis inculta mansisset, iamuqe in Dominos devoluta esset). A zálogbirtokosok a rájuk háramlott szőlőt libériáivá adják Bakos Balázsnak (cum Libertatibus Jure perennali dédissent), akit hatalmaskodásukkal megsértettek. A szőlőnek közel fél évszázados sorsa, amelyben egy nemességre és tulajdona szabadságára vágyó kassai-miskolci polgár birtoka végül egy nemeshez kerül libertált adományként, érdemes a figyelemre topográfiai adatai okán is. A birtokszomszéd: Koronci Sebestyén Kis Lőrinc mezővárosi jobbágytelkének is szomszédja volt, amely szorosabb, homályban maradó kapcsolatra utal a két birtokos között, ill. Ötvös János, akiről tudjuk, hogy a kassai Pécsi-Ötvös család tagja. 216 A miskolci nemesség szőlőbirtoklásának traktátusában külön fejezetet érdemel Hevessy Mihály, Miskolc egyik első református prédikátora. Az észak-keletmagyarországi protestáns lelkészek jellemző életpályáját futja be: előbb udvari pap Balassa Menyhért (!) szolgálatában, majd Wittenbergben tanul és Melanchton általi pappá szentelése után visszatér hazájába. 1564-ben már Miskolcon szolgál, nemcsak lelkészként, hanem borsodi esperesként is. Ott van a vidék református zsinatain. Karrierjében fontos szerepet játszik az Országh Borbála-Török Ferenc zálo|búrtokos házaspár, akik maguk is protestánsok lévén, patrónusai a tudós lelkésznek. Özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Borbála 1572. január 24-én Diósgyőrben kiállított oklevelében örök szabadságot (libertate perpétua) ad Hevessy Mihály Alsó-Piac utcai vásárolt házára és a Szent István Szőlője nevű Szent Görgh hegyi szőlejére 218 Az oklevél szerint ez utóbbit mégh Országh Ilona, Perényi Gábor buzgó református özvegye adományozta (collata) a lelkésznek, és Török Ferenc, a zálogbirtokos utód megerősítette (confirmata), vagyis oklevelében Országh Borbála is csak megerősíti az előző adományt, és a házzal együtt libertálja, azaz felmenti mindazon jobbágyi kötelezettség alól, melyekkel Miskolc lakói tartoznak a diósgyőri várnak (ad hanc Arcem Diós Geőr). A szőlő neve jelzi, hogy ezt mint a Szent István egyház vagy oltár szőlőjét foglalták el a zálogbirtokosok a jól ismert gyakorlat szerint, és adták tovább a régi egyház javadalmát hívüknek, az új egyház papjának, aki ezúttal nem a szokásos servitori szolgálattal, hanem lekészi hivatásával érdemelte ki az adományt. A szőlő birtokszomszédja nagyságos Balassa János, akinek, mint Balassa Zsigmond fivérének birtoklása még az előző zálogbirtokosi uralom emléke. Az előkelő birtokszomszédság is arra mutat, hogy az egykori oltárjavadalmak (talán megosztva is?) a földesurak birtokpolitikájában a familiárisi kapcsolatokat voltak hivatva szorosabbra fűzni. Hevessy Mihályt az oklevél (1572) már nemesnek (nobilis vir) nevezi, pedig ekkor jogi értelemben még nem volt a nemesi rend tagja. Borsod vármegye levéltárába bekerült az eredeti armális, melyet I. Rudolf adományozott Hevessy Mihálynak és gyermekeinek (Bécs, 1582. március 21. nemesség- és címeradomány). 219 A címer egy szájában tollat tartó sast ábárázol, amely, mint allúzív címer mutatja: nemcsak a szőlőadományhoz, mentességhez, hanem a nemességhez is értelmiségi foglalkozása, papi szolgálata segítet215 BmLt 501/c XXIII. I. 33. 216 M.jk. 111. 217 M.Kiss 1933 3. 218 Szendrei 1890 III. 249-250. 219 BmLt XV. 2. 26.
