Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 3. Kocsmák és kocsmái tatás

mensis May usque secundum diem mensis Juny ad propriam meam ratioenm fieri opto)." 20 Fánchy János, aki sok minden mellett a vár kapitányságáért is folyamodik, a Kamarától éles visszautasításra talál: „Ami Fánchy Jánosnak a május 20. és június 2. közötti kocsmáitatását illeti az őfelsége tulajdonába átment várhoz tartozó mezővárosokban: méltánytalannak tartjuk a kérést, megtudtuk ugyanis bizonyos emberektől, hogy a várhoz tartozó mezővárosban [ti. Mohiban] Pünkösd táján tartják a vásárt, s itt kb. 50 hordó bort mért ki közepes áron, s 12 nap alatt 400 forint haszonra tett szert. "

521 A Kamara válaszának ismeretében érthető a Pünkösd körüli időpont, mint a kocsmáitatásra igen megfelelő terminus - iránti kérelem. Fánchy János és György, mint Balassáné örökösei a címzettjei annak a Miskolc város levéltárában őrzött oklevélnek, meWben az uralkodó utasítja őket, térítsék meg a nővérük által elvitetett 68 hordó bor árát. A Fánchy fivérek az uralkodóhoz írt kérvényükben azzal védekeznek, hogy 32 félhordó bort (triginta duo vasa mediocria vini) nővérük saját pénzén vette vala és úgy hagyta rájuk (soror nostra propriis pecuniis coemerat nobis quae legavit).

523 A Kamara biztosai szerint a Fánchyak alig valamit hagytak a borokból a várban, s az onnan elszállított bort Ónodban rakták le, Perényi Gábornál, s kérik az uralkodót, hogy ott a bort lefoglalhassák.

524 A kamarai tisztviselők a kifosztott várban a gyalogosok és lovasok zsoldját kiegyenlítendő, a kocsmáitatásnak ahhoz a formájához nyúltak, amely nem idegen a korszak történetében: pénzen vett bor kiárulásáház. Pesthy Ferenc királyi megbízott bizonyos személyektől, köztük nagyságos Thurzó Ferenctől kölcsönt vett fel rövid lejárattal (summám pecuniae mutuo contraxi ad breve tempus satisfactionem) és az így nyert 700 forinton bort vásárolt (emi), melyet szétosztott kocsmáitatásra az uradalom mezővárosaiba és falvaiba, s boron nyert haszonból kifizette a katonák egy havi zsoldját (quae ad educillandum in oppida et pagos distribui, ex horum vinorum lucro Equitibus et peditibus unius mensis stipendium dare potuissem).

525 A 700 forinton vett borral nyert haszon elegendő volt 58 lovas és 22 gyalogos egy havi zsoldjára, akiknek 3 ill. 2 forint havi sallárium járt (összesen 218 forint). Nem nehéz kiszámítanunk, hogy Pesthy Ferencnek a kényszer szülte tranzakciója során 31%-os hasznot hozott a 700 forint értékű bor kocsmáitatása. A diósgyőriek mértéken felüli kocsmáitatása a miskolci polgárok egyik legsúlyosabb gravamenje volt, amint panaszukból kiderül: „és mynemeo zokatlan az zegeny varasnak privilegiomya ellen, és teörwentelen bor arwlások, honnan mynekeonk zegenyeknek semmy segetseg nynchen az Bor arwlasnal, kybeol olttalmazhatnak fyzeteseonkeot".

526 Egy másik panaszukban az idegen bor behozatali tilalmára vonatkozó kiváltságára hivatkozik a város kommunitása, amelyet a rendkívüli kocsmáitatással (insolita educillationc) megsértenek a vár urai és tisztviselői. 27 A Kamara azonban nem tartja megengedhetőnek, hogy a város lakói kedvükre árulhassák a bort, mivel a kocsmáitatás a fő jövedelem, amelyből a vár fenntartatik (Vinorum educillatio cum sit praecipuus proventus unde arx sustentatur), időnként azonban mégiscsak megengedhetőnek tartja, hogy a polgárok is 520 OL NRA 723/7 521 OL NRA 266/8 522BmLt 1501/b Sp.I. 2.k. 14. 523 OL NRA 723/38 524 OL NRA 266/7 525 OL NRA 266/7 526 OL NRA 723/23 527 OL NRA 266/13